Horváth Róbert: Beszélgetések az olajiparról – vezetésről, iparvezetőkkel (MOIM Közleményei 10; Zalaegerszeg, 1999)

Bándi József

Az, hogy mi itt a háború alatt létezhettünk, abba az is belejátszott, hogy amikor Ruedemann elment, akkor Vargha József iparügyi minisz­terrel megbeszélték és egyetértettek Papp Simon vezérigazgatói megbí­zásával. Tehát egyetértett Ruedemann, aki elment és az iparügyi minisz­ter, aki maradt, és aki megcsinálta azt az érdekes konstrukciót, hogy a MAORT nem szűnt meg, hanem csak szüneteltette a működését. Ez azt jelentette, hogy akkor ideiglenesen lezárult egy korszaka a MAORT­nak, de tovább működött, mint a MAORT üzemek a Magyar Királyi Kincstár használatában. Tehát a MAORT jogilag nem szűnt meg. Akkor már a németbarát kormány - gondolom Bárdossy miniszterel­nökkel - volt hatalmon. Annak ellenére, hogy mi hadi szempontból kulcsvállalat voltunk nem gyötörtek bennünket nagyon a németek, szemben más hadiüzemekkel. Ezt, - ahogyan Papp Simon mondta - kifejezetten a Wermacht (a német hadsereg) mellé szakértőként kinevezett Benz dr-nak köszön­hettük. O német geológus volt, aki Papp Simont nagyon sokra értékelte, és ő is Benz-et. így amikor termelést veszélyeztető intézkedést akartak, - pl. többlettermelést a németek -, akkor Benz segítségével sikerült azt megakadályozni. A legutolsó időkig kirablásos termelés itt nem folyt. Az, hogy Kerettye és Lovászi még ma is élnek, ennek az időszaknak köszönhető. A gazdasá­gos termelést egészen addig, amíg a mezők hadszíntérré nem váltak, sikerült Benz segítségével biztosítani. Amikor bejöttek az oroszok, akkor a potsdami egyezmény értelmé­ben keresték, hogy van-e német vagyon. Mivel az eladási osztálynak ilyen kapcsolatai voltak - még a háború alatt is hoztak be műszerekhez nagyon fontos kenőolajokat és más termékeket, így különleges bitume­neket is, - az oroszok lefogták a Markaeting Departman könyvelési vezetőjét, Kovács Fekete Józsefet, és lefogtak a Prehm Lóránt féle miniszteri főosztályról egy Pataki Béla nevű könyvszakértőt. Ezek egyik napról a másikra eltűntek. Én elég jóban voltam Patakiak­kal, a családdal is. Érdeklődtem utánuk a rendőrségen, de senki nem tudott semmit. Aztán előkerültek! Itt jön a csattanó. Talán 3-4 hét telt el, egyszer felhív Pataki fia, és azt mondja: „Józsi bátyám, eljönnél hoz­zánk?"

Next

/
Thumbnails
Contents