Csath Béla szerk.: Zsigmondy Béla 1848-1916 (MOIM Közleményei 9; Zalaegerszeg, 1998)

négyszögekkel ábrázolva, míg az üres négyszögek a megyén kívüli munkákat jelentik az ország más területén. 1901-1910 közötti periódusban vízfúrást készített a Zsigmondy cég többek között: - vízművek részére Szeged 2 db, Székesfehérvár, Kaposvár 4, - községek, városok részére, Nyíregyháza, Tokaj, Törökszentmiklós, Kecskemét, Deliblát-Rosiana (14. kép), - fürdők részére (Élőpatakon készített kutat Erzsébet forrásnak nevezték), - ipartelepek részére (Felsősegesd, Lajtapordány lovag Eszterházy részére kutat Lapp-féle berendezéssel készítette a cég) - a MÁV megbízásából (India-Oravicán) Sikertelen fúrást is végzett Zsigmondy, Esztergomban a fürdő részére mélyített fúrást a kemény kőzetben folytatni nem tudták, ezt a munkát a német Raky-cég fejezte be. 1911-ben az országban már 3000 volt a fúrások, illetve kutak száma, melyet a geológusok nem néztek jó szemmel, s az artézi kutak vízcsökkenése arra bírta a kormányt, hogy a további fúrások ügyét a kormán törvényhozásilag rendezze. Az 1911. december 20-án összehozott értekezleten dr. Lóczy Lajos vitaindító előadásához többek között Zsigmondy Béla is hozzászólt a kivitelezők részéről és a fúrásoknak gázfeltárás esetén 15 napig történő beszüntetése ellen