Csath Béla szerk.: Zsigmondy Béla 1848-1916 (MOIM Közleményei 9; Zalaegerszeg, 1998)

- Zürichből hazatérése után a Földtani Intézet megbízásából Petrozsénybe került geológiai felmérések céljából, ahol a szénmedence felkutatása céljából Zsigmondy Vilmos felszereltetett egy a városligeti fúráshoz hasonló fúróberendezést (2. kép), - nyugodtan lehet állítani, hogy a nagybáty szántszándékkal úgy irányította unokaöccse életét, hogy - a mai szóhasználattal élve - "bedobta a mélyvízbe" és a fúrási munkálatok folytonosságát már Petrozsényben megismerte, melyről - Zsigmondy Bélának Jenő öccséhez 1872 év folyamán írt leveleiből szerezhettünk tudomást, kiemelve egy-egy levélrész ismertetésével az alábbiak szerint: - 1872. februári "A hét elején omlások mutatkoztak... az új csöveket mindennap várom, (Vilmos bácsitól múlt hónap 13-a óta semmi hírt nem kaptam) csövek alkalmazása nélkül elértem majdnem 16 ölet (30,33 m), de ekkor már az elmállani kezdő falak is mozgásba voltak. Foglalkozásom különben van elég, mert majdnem minden eszközt át kellett alakítanom és a csőszorításra (csőpréselés) is meg kellett tenni az előkészületeket". 1872. március 3. "... Február 29-én érkeztek meg a csövek, ... melyeket részben kiigazítottam és mindjárt 6 ölet (11,37 m) lebocsátottam, éppen azon a helyen ahol a véső azelőtt eltört volt, amely eset valószínűleg a fúrólyuk gömbölyűségét (lyuk szelvényét) is megrontotta ezen a ponton, amit bővíteni kellett, majd ismét könnyen fogunk mozgathatni (ti. a béléscsövet). Túlságos megerőltetés nélkül nem csak nagy bajt lehet előidézni és inkább csak vesztek egynéhány napot, mint később több hetet (milyen bölcs előrelátás!!!). Munkásaim székelyek és németek."