Horváth Róbert: Beszélgetések az olajiparról – Nagylengyel (MOIM Közleményei 7; Zalaegerszeg, 1996)

Szanka István

- Milyen kapcsolatod volt Ákossal? Jó kapcsolatunk volt, bár eleinte nehéz volt megszokni a nyers modorát, de jó viszonyban voltunk. - Ő is felszólalt a mező érdekében és mindent megtett, amit lehetett a pártszervekkel szemben is? Igen, ennek mindig hangot adott, több értekezleten ezt elmondta. Felső fórumokhoz nem fordult. Olyant leírni, hogy nem fogadhatom el a tervet, ilyent ő nem csinálhatott, ezt ő nem engedhette meg magának, legalábbis én ilyenről nem tudok. - A vizesedés mikor jelentkezett? 1954 vége felé, hajói emlékszem, leállt egy mélyszivattyú, a 30-as nem is termelt. Javítás után tiszta vizet termelt. Állás után volt a vizesedés, ami azt bizonyította, hogy nem béléscső sérülésről van szó. Sok vizsgálatot készítettem, és egyértelműnek tartottam, hogy a tárolóból jön a víz. A 30-as után jött az 51-es, 44-es, itt már egyértelműen elfogadták, hogy nem béléscső sérülésről van szó, hanem a tároló vizesedik. Akkor volt a vízkúp elmélet. - Ez a te véleményed volt, vagy közösen kialakított magyarázat? Igen, ez egy közösen kialakított vélemény volt. Vizsgálatokat végeztünk. Kiderült, hogy nem lehet vízkúp, ha elnyelési kavernák vannak. Vízkúp lehet egy homokkőben, de egy ilyen helyen, ahol nincs homogén porozitás nem lehet. Elkészítettem egy tanulmányt, de rétegnyomást - sajnos - nem tudtam mérni, mivel nagynyomású műszerek nem léteztek akkor nálunk. Észrevettem, ha a kutat lezárom, folyadéklengés jön létre, aztán beáll egy stabil értékre. Ezekből az adatokból számoltam a tároló nyomásokat. Összehasonlítottam a mező egy részén a nyomás adatokat, és arra jöttem rá, hogy ahol alacsonyabb az érték az mutatja meg azt, hogy a víz követi azokat a területeket, ahol csökken a nyomás. Tehát a megcsapolás mértéke összefüggésben van a vizesedéssel. Ez a tanulmány meg is jelent a bányászati lapokban. Ebből jól láthatóvá vált, hogy a 2-es blokk felől áramlik be a víz, és sorban árasztja el a kutakat a belső részén. Egy víznyelv hatolt be a kavernás járatokon keresztül. Ezt bizonyítottam és leírtam. - Akkor már kavernás járatokról beszéltél? Igen. Egyértelműen a kavernákról írtam. Akkor már rájöttem arra, hogy amikor a mészkő még a felszínen van, az esővíz hatására kioldódik,