Horváth Róbert: Beszélgetések az olajiparról – Nagylengyel (MOIM Közleményei 7; Zalaegerszeg, 1996)

Szittár Antal

Persze. Ha a neveket kiemelem, akkor ebben résztvettek Szanka István, jómagam, Bíró Zoli, Cziczlavicz Lajos, Ferenczi Imre, Dedinszky János, Németh Ede. Akinek még helye lett volna, az Németh Géza volt, de ő nagyon mereven elzárkózott. - Nagyon érdekes ahogy ezt összefoglaltad. így áttekintése van az embernek az egész dologról. Nekem volnának egyéb kérdéseim is, ha megengeded. Elmondanám, hogy másnak mi volt ugyanerről a dologról a véleménye. Véleményed szerint a megcsapolás mértéke és a visszamaradó olajkészlet között van e összefüggés? Ezt megkérdeztem többektől. Nincs. Megmondom miért. Ha igaz lett volna az az Aranovszki modell, akkor lett volna szerepe, hogy akkor a teljes matrix készlet visszamarad a feltételezett tároló tömbökben. Most látjuk, hogy karsztos tárolóról van szó, és vannak olyan zónái amelyekben nagy tárolótér van, alig mozdult az elsődleges művelés hatásra a fázishatár. Sok olajat termelhetünk kevés vízzel. Amikor bejött egy hosszú 50-70 m szakasz ahol csak repedés van, és nincs lényeges tároló tér, akkor ott pillanatok alatt átrohant a víz és természetesen az olaj is, amit azzal együtt termelt. Egy olyan szemlélődő, aki mögött nem áll ott a karsztos elmélet, az nem tudja ezt elképzelni. A széndioxidos művelésnél látszik az, amikor bent van egy kavernás zónában egy kút, 200 t/nap termeléssel sem tudjuk elvizesíteni a kutakat. Egész magas hozamoknál is jelentéktelen a víz százalék. Ha olyan szakaszban vagyunk, ahol tömöttebb és repedezett, akkor érzékeny, nagyon gyorsan el lehet gázosítani vizesíteni. Ez jelentéktelen az egész művelés szempontjából és jelentéktelen az elsődleges szempontból is. Nagyon helytelen volt akkoriban mindent a túlzott megcsapolásra fogni, teljesen félreértelmezték a dolgokat. Ma már könnyű okosnak lenni karsztos szemlélettel felvértezve, hogy hol lehetjobban csapolni és hol nem. - Ez egyben azt is jelenti, hogy az a bizonyos 1954-55 ös óriásifelhajtás az elvizesedés miatt, egy túltupírozott valami volt? Ha akkor tudatosan tudták volna ezt a szabályt alkalmazni és ideologizálni, mint ahogy most tudjuk, hogy miért lehet az egyik helyen 300 m

3-t a másik helyen nem, akkor ez nem merülhetett volna fel. Teljesen más körülmények voltak akkor. A kutak is más biztonsági igénnyel létesültek. Gáz nem volt, kitörésveszély nem volt, nagy nyomások nem léphettek fel. Senki nem gondolt rá, hogy itt létre fogunk hozni egy