Horváth Róbert: Beszélgetések az olajiparról – Nagylengyel (MOIM Közleményei 7; Zalaegerszeg, 1996)

Turkovich György

szonyítva a megcsapolás. A készletfelmérésekbe is óriási bizonytalanság volt még később is, hiszen én később újra odakerültem dolgozni a nagylengyeli vállalathoz, 1958-ban, hajói emlékszem, részt vettem egy olyan kizárólag a készlettel foglalkozó értekezleten, amitBese Vilmos az akkori vezérigazgató vezetett, és részt vett a témában érdekelt összes szakember Gyulay professzorral együtt, és ott sem dőlt el, hogy 24 millió, vagy 6 millió. Erre határozottan emlékszem, a végén Bese Vilmos megdühödött, és azt mondta, hogyha senki se meri vállalni a megítélést, akkor én kimondom, hogy 24 millió és ezentúl ezt írjuk fölfelé. Ez így volt. Erre emlékszem, én akkor már Bán Ákos helyett voltam ezen az értekezleten. Bán Ákos készült a Szovjetunióba, vagy már kinn is volt, nem emlékszem pontosan. - Végeredményben az 1956-os vizsgálat során lassan kiderült, hogy emberek sorsáról van szó. Igen. - És ebben a szituációban ezt magaddal hogyan intézted el? Nagyon nehéz volt megmondani az érintetteknek azt, hogy ők veszélyben vannak, hogy Kertai Györgyöt, Bán Ákost, Alliquander Ödönt, esetleg Benczét, Csabait perbe akarják fogni. Ezt megmondani abban a szituációban nem lehetett. Ezért mindenáron igyekeztünk keresni olyan okmányokat, iratokat, olyan fölterjesztéseket, amiben az ipar maga azt bizonyította - és voltak ilyenek -, hogy a készletek bizonytalanok. Van készlet, de azt további feltárással, mezőbővítéssel lehet előteremteni. Erre vonatkozóan nagyon sok iratanyagunk elkerült. Nemcsak Kertai tollából, mert ő volt akkor a vezérigazgató-helyettes, de másoktól is. Én úgy emlékszem, hogy Tomor is és mások is írtak ilyeneket, pl. Kassai, Gacs János stb. Műszakilag nagyon jól alátámasztották oldalakon keresztül, hogy mi kell ehhez a megállapításhoz. Berendezések, műszerek, szakértők. Azt is mondták, hogy ebben a témában nincs otthon senki, tehát bele kellene vonni szakértőket, külföldieket is. Nekem az volt kellemetlen, hogy először Kertai György, aki ugye a legfőbb érintett volt benne - illetve koncepciós vádlott -, nem értette meg, hogy mire megy ki ajáték, és az érdeke, hogy ezek a papírok, a másolatai a birtokomba kerüljenek, mert ez megvédi őt és társait esetleg egy olyan vád alól, aminek nagyon komoly következménye lehet. A végén úgy éreztem, hogy megértette. Nagyon sajnálom, de lehet, hogy ez is hozzájárult