Horváth Róbert: Beszélgetések az olajiparról – Nagylengyel (MOIM Közleményei 7; Zalaegerszeg, 1996)

Németh Géza

Igazából azt hiszem, hogy semmire nem tudnék büszke lenni, így viszszatekintve. Talán az volt olyan munka, amit nem kell szégyellni, hogy előkészítettük a dél-zalai másodlagos művelést, és meg is valósítottuk. Talán nem a legmagasabb színvonalon, hanem ahogy lehetett. Aztán elkezdtük szisztematikusan a nagylengyeli másodlagos művelési kísérletek megvalósítását, és a tapasztalatok alapján a nagyüzemi alkalmazást is megkezdtük. Erre négy milliárd forintos beruházás után kerülhetett sor, ami nem csekély összeg. Az eredmény egy ilyenjellegű tároló esetében nem garantált, kudarc is lehet a következménye. Részünkről a kockázat az volt, hogy eredményt bárki szívesen vállalta volna, a kudarcot viszont nekünk kellett volna vállalnunk s abban a vállalásban nekem is részem volt. Ha itt kudarc lett volna, az nagyon kínos lett volna nekem is. Nem lehet tudni, hogyan alakul a továbbiakban, de eddig sikeres, s remélhető, hogy az is lesz. Ez olyan feladat volt, amiért nem kell szégyenkeznem. Nagyon sokan dolgoztak ezen mások is, komoly, szervezett kollektív munka volt. - Géza! Azt hiszem, sok vonatkozásban beszélgettünk a problémáról, és nekem külön öröm, hogy ilyen szép végeredményre jutottatok a sok kínlódás után. Szívből kívánom, hogy úgy sikerüljön minden, ahogy elképzeltétek. Nagyon köszönöm, hogy időt szántál erre a beszélgetésre, és még egyszer sok sikert kívánok. - Köszönöm szépen!