Horváth Róbert: Beszélgetések az olajiparról – Nagylengyel (MOIM Közleményei 7; Zalaegerszeg, 1996)

Németh Géza

- Emlékszem rá, amikor együtt dolgoztunk, te a technológiai osztályon voltál. Igen, nagyon sokat dolgoztam a technológián. - Miután sok nagylengyeli vonatkozású problémával találkoztam ott is, később is, és most a beszélgetések során is, ezért felmerült bennem egy-pár kérdés ezzel kapcsolatban, érdekelne a véleményed. Az egyik ilyen kérdés, hogy véleményed szerint a megcsapolás mértéke Nagylengyelben a visszamaradó olajmennyiséggel kapcsolatban van-e? így visszagondolva, mai ésszel azt mondom, hogy nincs. - Bennem is ez erősödik egyre inkább, sőt most már meggyőződésem. A kúthálóval van kapcsolata a kitermelhető mennyiségnek, a megcsapolási szempont nem befolyásoló. - Ez azt jelenti, hogy az 54-55-ös nagy elvizesedési hisztéria értelmetlen volt? Ahogy akkor beállították, annak nem volt észszerű alapja. - A világon ezt még nem nagyon ismerték, ugye? Most már nyíltan írnak a karsztos tárolókról, van irodalma Olaszországban is, de ők sem sokkal többet tudnak róla. Az előnyük legfeljebb az, hogy több az információszerzési lehetőségük. A készletszámítások, becslések bizonytalanok ma is. Nem tudnak konkrétan többet, csak azt, hogy előre nem lehet készletet becsülni. Hogy több karsztosodási folyamat zajlott egy-egy tárolóban, az kimutatható, de mennyiségileg értékelhetetlen, kimérhetetlen. - Alapjában nagyon sok vajúdás volt Nagylengyelben: - román terv, szovjet terv és rengeteg vita. Sok marhaságot csináltunk: pl. vízkizárás stb., mivel a rendszer teljesen új és ismeretlen volt. - Volt egy sereg igyekezet az információszerzés bővítésére. Paraméterfúrások, vízolajhatár megfigyelés, termelésmegfigyelés stb. Ezeknek az értelmét, szervezettségét, felhasználhatóságát - nagylengyeli vonatkozásban - mikortól tartod megfelelőnek, vagy egyáltalán indokoltnak tartod e? A fázishatár megfigyelés a fizikai alapokat nélkülözte. A repedezett porózus tárolóra jó lett volna, és a repedezett zónában a víz-olajhatár megfigyelés alkalmas egy ilyen rendszer megfigyelésére, de karszt rendszerben már nem. Tehát ez nem volt járható út. A karszt nem nyugodt terület, ahol stacioner helyzet alakul ki. A megcsapolás következtében ugyanabban a telepben különböző Fázishatárok alakulhatnak ki. Egy kútban mért fázishatár nemjellemző a telepre, tehát a víz-olajhatár meg-