Horváth Róbert: Beszélgetések az olajiparról – Nagylengyel (MOIM Közleményei 7; Zalaegerszeg, 1996)

Zonda Pál

Én komolyan próbálkoztam annak idején. Ezt az urat - három igazgatója volt a cégnek -, én magam elhoztam ide, Pestre. Elvittem az OKGTbe (akkor még az volt). Lementünk Kanizsára a Gépgyárba, ahol meg akarta nézni, hogy meg vannak-e a feltételek a gépek gyártásához, és milyen lehetőségek vannak bérfúrások végzésére. Az én elképzelésem az volt, hogy mindkettőt a magyarok csinálják. - Ismered Te a ROTARY Kft-t? Nem, az akkor még nem volt. -Ez a cég gyakorlatilag a régi fúrási vállalatbólfejlődött ki. Ennek a Kft-nek az igazgatója Illés Miklós - Miskolcon végzett olajmérnök - és az egész társaság a régi olajos legények java, igazi fúrósok. Tudomásom szerint vállalnak munkát külföldön is. Most itthon nincs beruházás, nincs annyi munka. Ugyanakkor azt mondtad, hogy a Gépgyárat alkalmasnak találtátok a technika előállítására. Nekem az az érzésem, ha valaki ezeket a mai lehetőségeket kihasználná, nagyon előnyös üzleteket lehetne csinálni. Nézd, lehet, hogy a momentum nem volt akkor megfelelő, amikor ott jártunk. Abban az időben a Vándorffynak ami közvetlenül személy szerint nem jelentett perspektívát, egyéni érdeket, az nem konveniált neki. Pedig akkor még komolyan nem is tárgyaltunk arról, hogy csak pénzbefektetésről vagy bérmunkáról lenne-e szó. - Te magánvállalkozásként csináltad ezt, vagy valamilyen céget képviseltél? Ez egy kanadai cég volt, amelyiknek egész Amerikában ez a fő profilja. - És ez ma is hajlandó lenne ilyen közös vállalat alapítására? Nézd - amikor itt voltunk, és nem kapott semmiféle bíztatást -, azt mondta nekem, hogy nem egészen az történt, ahogy elképzelte. Már ami a magyar hozzáállást illeti. - De azóta azért sok minden megváltozott az iparban is meg a gazdaságban is. Igen, én láttam, hogy az egész mechanizmus itt még éretlen ilyen együttműködésre. - Te ismerted biztosan az ottani konzult, a Balázs Bélát. Persze, nagyon jól és én egyáltalán nem értettem egyet az ő működésével. Ugyanis az ő működése abból állt, hogy a Vándorffyék egyeseket kiválasztottak. Kiküldték őket Calgaryba, és ott a Balázzsal felvették a kapcsolatot és gépekre, szervizre, olyan megdöbbentő haszonnal kötöttek üzleteket, hogy ez az én véleményem szerint erkölcstelen volt.