Tamási Judit szerk.: Műemlékvédelem törvényi keretek között, Törvénytől törvényig, Történetek az intézményes műemlékvédelem 120 évéből (Budapest, 2001)

Ybl Ervin művészettörténész, a VKM miniszteri tanácsosa 1940. január 22-én átküldte a MOB elnökének véleményezésre Moravcsik Gyula akadémikusnak, a világhírű bizantinológusnak Hóman Bálint miniszterhez írt levelét. Ebben Moravcsik a magyarországi görög műemlékek fokozottabb védelmét kérte, és egy olyan bizottság létrehívását kezdeményezte, amely a hazai görögség kulturális emlékeinek ápolásával magas szinten foglalkozna. A miniszteri tanácsos levelében egy sokatmondó figyelmeztetés is szerepel: a javaslat „iránt külpolitikai szempontból a külügyminiszter úr is érdeklődik." Gerevich Tibor, a MOB elnöke „kényes" helyzetbe került. Az ország külpolitikájában prioritást élveztek az Olaszországhoz fűződő kapcsolatok, ahhoz az Olaszországhoz, amely már régen szemet vetett Görögországra. Gerevichet-a Római Magyar Intézet igazgatóját - szakmai érdeklődése és bizonyos értelemben politikai felfogása is Itália felé vonzotta, németgyűlölete már-már legendás volt. Udvarias, de határozott hangú - a szakbizottság működésének fontos elvi alapjait érintő válaszában hangsúlyozta: „A Műemlékek Orsz. Bizottsága nem tesz különbséget a műemlékek eredete tekintetében s ha az emlék műemléki, kulturális vagy történeti szempontból fontos, szükség esetén sohasem mulasztja el a megfelelő lépéseket megtenni." Ha a „célzott görög műemlékek" különleges elbánásban részesülnének, és „ügyeik külön országos bizottságban tárgyaltatnának," ebben „bizonyos eltorzulást" látna, hiszen ilyen bizottsággal más „egyházak, vagy egyéb közületek" sem rendelkeznek. A MOB az „összes műemlékeink védelmére alapíttatott, s A karcagi Szent György-templom 1780 körül épült, homlokzati tornya 1946-ból való. A 19. század első évtizedéből származó ikonosztázion képfalát lankovicz Miklós, a Szerémségből Egerbe települt faragó készítette, illetve építette, az ikonok festője ismeretlen. A budapesti, Petőfi Sándor téri Isten anyja mennybevitele-templom. Jung József pesti építőmester tervei szerint 1794-ben készült el, s 1801-ben szentelték fel. Toronysisakjait Ybl Miklós tervezte. A képen még az eredeti formában, két homlokzati toronnyal látható. A D-i torony 1945-ben leomlott. A budapesti Isten anyja mennybevitele-templom díszítő faragványai és az ikonosztázion képfala 1800-ból valók, mesterükként ugyancsak Jankovicz Miklóst tisztelhetjük. A festmények 1804-1815 között készültek, s Anton Kuchelmeister bécsi festő munkái.