Tamási Judit szerk.: Műemlékvédelem törvényi keretek között, Törvénytől törvényig, Történetek az intézményes műemlékvédelem 120 évéből (Budapest, 2001)

Gerevich Tibor személyében nagy műveltségű, nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező' és a politikában is jártas szakember került a MOB élére, aki képesnek mutatkozott arra, hogy a hazai műemlékvédelem ügyét az akkori viszonylagos stagnálásból kimozdítsa. Gerevich legfőbb célja a MOB szakhivatallá szervezése volt az elavult bizottsági forma helyett. Gondoskodott a MOB megfelelő elhelyezéséről az Iparművészeti Múzeum épületében. Sokat tett a további munka szakmai és tudományos alapjainak megteremtéséért. Tanítványát, Genthon Istvánt előadóvá nevezte ki, Szentiványi Gyula restaurátort a MOB titkárává, Lux Kálmánt mint javadalmazott bizottsági építészt foglalkoztatta. Az ő révén kerültek később a MOB-hoz tanítványai: Dercsényi Dezső, Tombor Ilona, Pálinkás László, majd Csabai István. Az évek során a többszörösére emeltette a MOB dotációját. A trianoni szerződés után a megmaradt országrész műemlékeinek feltárása, konzerválása és szakszerű nyilvántartása új feladatok elé állította a magyar műemlékvédelmet. Gerevich beiktatásának évében kezdődtek meg az esztergomi ásatások, amelynek során napvilágra került III. Béla palotája és várkápolnája. A feltárásokat és a megtalált falképek restaurálását nagyrészt a Hadügyminisztérium finanszírozta. Gömbös Gyula miniszterelnök, honvédelmi miniszter 1935 elején 300 ezer pengőt, az évi költségvetés mintegy 10%-át biztosította a munkákra. Dercsényi Dezső visszaemlékezései szerint a dolog hátterében egy sajátosan értelmezett felirat állt. A Vitéz Studioló Justitiát ábrázoló falképe alatt egy csuklyás figura látható, jobb kezében mondatszalagot tartva, amelynek felirata Lepold Antal kanonok olvasata szerint „Utero Amissa Gessit." Ezt Lepold úgy értelmezte, hogy: „Csak az igazságos, aki Emese méhéből született." Ez olyannyira megtetszett a helyszínre látogató Gömbös Gyulának, hogy „Nekem ez mindent megér!" felkiáltással folyósította a munkálatokhoz szükséges pénzt, amelyet úgy teremtett elő, hogy 1938-ig minden aratási idényben szabadságra küldte a hadsereget. Esztergom, vár, A palotakápolna-aljazat betonvasainak elhelyezése, 1935 Várnai Dezső Esztergomban az előkerült kőfaragványokat injektálásos eljárással konzerválja. Lepold Antal kanonok, Gerevich Tibor, a MOB elnöke, Hóman Bálint vallásés közoktatásügyi miniszter, Serédi lusztinián esztergomi érsek, bíboros, Gömbös Gyula miniszterelnök és Lux Kálmán, a MOB építésze az esztergomi palotakápolna előtt