Tamási Judit szerk.: Műemlékvédelem törvényi keretek között, Törvénytől törvényig, Történetek az intézményes műemlékvédelem 120 évéből (Budapest, 2001)

Az itt látható épületek valamennyien az 1922. évi Szabályzattal kerültek a MOB illetékességi körébe. A vallás- és közoktatásügyi miniszter 1922/1 66.714.

III.a. sz. rendeletével elfogadta a MOB Szabályzatát, amely jól tükrözte a műemlékvédelemben 1881-től bekövetkezett szemléletbeli változásokat is. A Bizottság működését kiterjesztették „a földben, vagy a föld felett levő a történelem előtt való időktől kezdve a 19. század közepéig létesült" építményekre és azok szobrászati, festészeti és iparművészeti tartozékaira. A MOB feladatai között első helyen szerepelt „a hazai műemlékek felkutatása, összeírása, felvétele művészeti, történelmi becsük, továbbá helyi érdekű fontosságuk, vagy alakjukban (idomukban) mutatkozó sajátosságuk szerint". A műemlékek nyilvántartását a róluk készült törzskönyveknek kellett alkotniuk. A törzskönyv magában foglalta azokat a műemlékeket: 1.) amelyeket a vallás- és közoktatásügyi miniszter fenntartandónak nyilvánított, 2.) amelyekre kimondták, hogy a fenntartási kötelezettség rájuk nem terjed ki, 3.) amelyek tekintetében a fenntartási kötelezettséget még nem határozták meg. A három kategória azt jelentette, hogy bármilyen épület lehetett műemlék, ha megfelelt a felsorolt szempontoknak, de fenntarthatóságáról a miniszter a MOB javaslata alapján döntött. Dég, Festetics-kastély. Tervezte Pollack Mihály, 1815-1819 A második világháború után lebontott klasszicista Lloyd-palota Pesten. Dörre Tivadar akvarellje Dég, a Festetics-kastély oszlopos tornáca A lebontott pesti Lloyd-palota alaprajza