Tamási Judit szerk.: Műemlékvédelem törvényi keretek között, Törvénytől törvényig, Történetek az intézményes műemlékvédelem 120 évéből (Budapest, 2001)

Késő barokk mennyezetfestmény a díszteremből: Bacchus és Ariadné Késő barokk architektonikus falfestmény a díszterem oldalfaláról Zeuszábrázolással A márkusfalvi kastély egykori franciakertjében álló pavilon - a „Dardanellák" - helyreállítás előtt Stahulják József építész metszetrajza a kerti pavilonról és az emeleti díszteremről a helyreállítás után, 1914 A műemlékvédelem a 20. század elején kezdte értékelni a barokk művészeti emlékeket; a kastélyok közül a Máriássy család márkusfalvi kastélyának kerti pavilonja ennek egyik legkorábbi példája. A tulajdonos a minisztériumtól kapott 8000 koronás támogatásból elkezdhette a zsindelyfedés megújítását, a szobrászati díszek helyreállítását és a falfestmények letisztítását. Máriássy Ödön császári királyi kamarás, márkusfalvi földbirtokos 1911ben a MOB támogatását kérte a márkusfalvi kastélyának parkjában álló kerti lak fenntartása érdekében. A kastély mögötti dombon álló, „Dardanellák" elnevezésű, 1775 körül épült, emeletes, késő barokk kerti pavilont eredetileg - kétoldalt szárnyépületekkel bővítve - nagyobb kastélynak tervezték, de csak a középső rész épült fel. Fal- és mennyezetképei mitológiai alakokat örökítenek meg: Bacchust és Ariadnét, Neptunt és Amphitritét, Vénust és Adonist, valamint Bacchust. A MOB véleménye szerint „szép arányai, nemes tagoltsága, finom részletei és a belsejében lévő egykorú dekoratív festmények az épületet - befejezetlensége mellett is - megbecsülendő és fenntartandó műemlékeink sorába emelik."