Tamási Judit szerk.: Műemlékvédelem törvényi keretek között, Törvénytől törvényig, Történetek az intézményes műemlékvédelem 120 évéből (Budapest, 2001)

Nyolc évi munka nyomán lezárult a jáki bencés apátsági templomnak a MOB-ban sok vitát kiváltó újjáépítése. Már a közös osztrák-magyar műemlékvédelmi szervezet, a CentralCommission működésének kezdetén, az 1850-es években fölmerült a jáki templom helyreállításának szükségessége. Az elhúzódó előkészületek után - Schulek Frigyes tervei alapján - a helyreállítás megkezdésének a millenniumi „kampánymunkák" lezárulta kedvezett. A „Schulekműhely" kőfaragó-kapacitásának Jakra irányításával 1896 őszén kezdődött el a munka, amelyet Gyalus László vezetett, és a mondott organizációs adottságok kitapinthatóan befolyásoltak. A templom nem kőből készült és a 13. századnál későbbi részeit elbontották, és a meghagyottak mintájára újjáépítették. Az újjáépítés költségeit a VKM fedezte, hozzájárult Vas vármegye közgyűlése, és jelentős adománnyal támogatta Karácsonyi János és Széchényi Miklós jáki apát is. Az apátsági templom újjáépített D-i pillérsorának K-i első pillére D felől. Az újonnan faragott oszlopfejezetek merev, gyenge másolatai az É-i pilléreken tanulmányozható eredetieknek. A dombháton álló, fallal körülvett apátsági templom és a Szent Jakabkápolna ÉNy felől a helyreállítás előtt Az apátsági templom K-i nézete a főhajó gádorfalának újjáépítése közben. Nem készült még el a mellékhajók és a sekrestye fedése sem. A főszentély törpegalériájából hiányoznak a szobrok. Az apátsági templom főhajója K felé. A főszentélyben egy ideiglenesen felállított barokk oltár áll, a munka a burkolólapok elhelyezésénél tart.