Tamási Judit szerk.: Műemlékvédelem törvényi keretek között, Törvénytől törvényig, Történetek az intézményes műemlékvédelem 120 évéből (Budapest, 2001)

A D-i torony kiépítésével teljessé vált a kassai Szent Erzsébet-székesegyház helyreállítása. Az 1850-es években a császári és királyi központi műemlékvédelmi bizottmány, a Central-Commission irányításával már itt-ott javítgatott kassai Szent Erzsébet-székesegyházat 1874-ben egy földrengés és a vihar annyira megrongálta, hogy a MOB-nak gondoskodnia kellett helyreállításának előkészítéséró'l. A kár felmérésére Schulek Frigyest küldték ki azzal, hogy Myskovszky Viktorral együttműködve a teendőket számba vegye. A VKM a helyreállítást 1876-ban rendelte el. A terveket Steindl Imre készítette, a szükséges pénzt az egyházi műemléki alap, Kassa szabad királyi város és a püspök biztosította. A munka 1878-ban a szentélynél kezdődött, a D-i előcsarnok és a kereszthajó újjáépítésével folytatódott, majd a templom három hajójának öthajóssá alakításával fejeződött be. A „csúcsíves styl egyik gyöngyszemedként számon tartott dóm újjáépítése a millennium évére, 1896-ra a torony kivételével elkészült. A torony helyreállítása körül - a templom egészét tekintve ugyancsak megkésetten - komoly elvi viták folytak; az végül is visszafogottabb formában készült el. A dóm jellegzetes oromzatú É-i kapuja a helyreállítás után. Ez a forma számos kapuépítmény mintájául szolgált. A dóm ÉNy-i nézete az átépítés előtt. Az előtérben a városi piac árusítóbódéi és sátrai A dóm D-i homlokzata az átépítés után A dóm ÉNy-i nézete az átépítés közben. Az állványzat mögött jól látszik az épület visszabontásának mértéke. A dóm Ny-i középső kapunyílásának záradéka. A dombormű a Krisztus az Olajfák hegyén jelenetet ábrázolja.