Tamási Judit szerk.: Műemlékvédelem törvényi keretek között, Törvénytől törvényig, Történetek az intézményes műemlékvédelem 120 évéből (Budapest, 2001)

Befejeződött a csütörtökhelyi Zápolya-kápolna eredeti tervek alapján végzett helyreállítása. A csütörtökhelyi késő gótikus, kétszintes kápolna nevét építtetőjéről, Zápolya István nádorról vette. Az eredetileg az építtető főúr temetkezőhelyének szánt kápolna egy 13. századi eredetű templom oldalához épült hozzá. A többször leégett templomot 1869-ben ismét tűzvész pusztította, megmentésére a gondozásával megbízott helybeli minorita kolostor közössége kezdeményezett gyűjtést. Helyreállításáról Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszterként intézkedett 1896-ban. A helyszíni munkákat először Steinhausz László vezette. Ő hozatta meg Bécsből - reprodukciók készítése céljából - a kápolna igazi ritkaságszámba menő eredeti terveit. A helyreállítási tervek készítését és a helyszíni munkák vezetését 1 899-ben vette át tőle Sztehlo Ottó, a MOB másodépítésze. Az ekkor megkezdett helyszíni munkák 1901-ben fejeződtek be. A kívülről helyreállított kápolna DK-i nézete A torony az új, fiatornyos sisakkal, a barokk átépítés alól kibontott középkori részletek visszaállításával, helyreállításának befejező szakaszában. Tőle jobbra a helyreállított gótikus kettős kápolna Részlet a neogótikus berendezésből. Stallum a kápolna É-i fala előtt. A képen látszanak az enteriőr összhatását erőteljesen meghatározó részletek, a falfelületek gazdag historizáló díszítőfestései is. A kápolna helyreállított alsó terének ÉK-i nézete A kápolna helyreállított felső terének Ny-i nézete, az újjáépített karzat