Tamási Judit szerk.: Műemlékvédelem törvényi keretek között, Törvénytől törvényig, Történetek az intézményes műemlékvédelem 120 évéből (Budapest, 2001)

2001-ben megszületett a kulturális örökségvédelmi törvény. Megalkotását számos követelmény együttesen sürgette: az állandóan változó gazdasági és társadalmi környezethez való igazodás, a közigazgatási reform folyamatába illeszkedés, a polgárokat szolgáló állam modelljének érvényre juttatása, a hatósági és közszolgáltatási feladatok világos elkülönítése, a hatósági folyamatok egyszerűsítése és átláthatóvá tétele, az EU-kompatibilis szabályozás igénye, az ingó és ingatlan örökség megóvását szolgáló állami eszközök összpontosítása. A jogalkotók szándéka szerint olyan kerettörvény készült, amely egységes szemlélettel kezeli a kulturális örökség valamennyi ingó - műemlékek, régészeti emlékek és lelőhelyek - és ingatlan - régészeti leletek, műtárgyak - elemét. Az integrált szemlélet a jogszabály szerkezetének kialakításakor is érvényesült: a törvényt mintegy keretbe foglalják az örökségvédelem egészére vonatkozó szabályozási elemek, az általános rendelkezések, illetve a hatósági munka szabályozása. E kereten belül önálló fejezetekben került szabályozásra a három érintett szakterület: a műemlékvédelem, a régészet és a kulturális javak védelme. A törvény először szabályozta néhány sajátos örökségi elem védelmét (pl. történeti táj), és bevezette a védelem egy hazánkban eddig nem, ám az európai gyakorlatban annál inkább ismert fajtáját, az alvó/passzív védelemként jellemezhető listás elővédelmet. Az örökségvédelem sajátos szempontjainak minél hatékonyabb érvényesítése, az országosan a különböző helyszíneken egységes elvek alapján végzendő hatósági munka, végül e hatósági munka tudományos megalapozottságának biztosítása egy erre a célra létrehozott, törvény által meghatározott jogállású és feladatkörű, országos illetékességű, de helyi szinten is jelen lévő szakhivatal működtetését feltételezi. Ezért a törvény rendelkezett egy integrált örökségvédelmi szervezet, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal létrehozásáról is, amely az összes műemlékvédelmi, műtárgyvédelmi és régészeti hatósági jogkört gyakorolja majd. így lesz képes a hatósági eljárásokban egységes szemléletet biztosítani, és regionális felépítésénél, valamint ún. egyablakos ügyfélszolgálati rendszerénél fogva az állampolgárok számára egyszerűbbé tenni az ügyintézést. A kulturális örökségvédelmi törvény tervezetének címlapja Lapok a törvénytervezetből