Tamási Judit szerk.: Műemlékvédelem törvényi keretek között, Törvénytől törvényig, Történetek az intézményes műemlékvédelem 120 évéből (Budapest, 2001)

Az NKÖM Nemzeti Örökség Program néven meghirdette az első országos műemlékvédelmi pályázatot. A pályázati kiírás olvastán - mondhatni - megmozdult az ország, s a pályázók minden eddiginél jelentősebb nem állami forrásokat kutattak fel épített és régészeti örökségünk védelmére. A meginduló műemlék-helyreállításokat immár nem a szakmai, hanem a civil szférából érkező igények vezérelték. A pályázat nem nevezhető szokványosnak a tekintetben sem, hogy elsődleges kedvezményezettje nem a pályázó volt, hanem a pályázat tárgyát képező műemlék. A mintegy 560 anyaországi és határon túli nyertes számára megítélt több mint 1,5 MRD Ft-nak köszönhetően a műemlékek és a nem védett történeti épületek széles skálája újult meg a világi és az egyházi építészet olyan országos jelentőségű alkotásaival kezdve, mint a pápai Esterházy-kastély vagy a ceglédi ref. templom, egészen a csak a helyi közösségek számára értékhordozó kisebb emlékekig. A Pollack Mihály tervei szerint, klaszszicista stílusban emelt alcsútdobozi (Fejér megye) Habsburg-kastély egykori kertje ma arborétum. Sétaútjait pályázati támogatásból újították fel. A 19. század közepén Hild József tervei alapján épült ceglédi ref. nagytemplom helyreállításának befejezéséhez a pályázati támogatáson túl egyéb jelentős források bevonására is szükség lesz. A gyulai várkastély, a Kárpát-medence egyetlen fennmaradt késő gótikus tégla várkastélya környezetének rendezését is a pályázati támogatás tette lehetővé.