Tamási Judit szerk.: Műemlékvédelem törvényi keretek között, Törvénytől törvényig, Történetek az intézményes műemlékvédelem 120 évéből (Budapest, 2001)

Az altemplom visszaállított oszlopai, a hevederívek és az üvegbetétes födém Az 1107-ben alapított dömösi prépostság templomának romjai D felől a helyreállítás után. Egy részük eredendően a már a 11. században meglévő királyi palota templomához tartozott. Az altemplom eredeti helyére viszszahelyezett bimbós oszlopfejezete, háttérben az új téglaszerkezetek A dömösi prépostsági templom altemploma az oltár felé. A tér az ásatások során feltárt maradványok, illetve már korábban múzeumba került töredékek alapján volt rekonstruálható. A dömösi prépostsági templom altemplomának helyreállítása hitelesen érzékelteti az egykori teret. Dömösön a falu fölötti dombháton már a korai Árpád-korban királyi palota állt. Ehhez csatlakozóan épült a 12. század első felében a prépostság, amely a 16. század közepi törökdúlásig működött. A maradványok nagy részét később széthordták. A romokat az 1970-es években végzett régészeti feltárás hozta napvilágra. A palota és a templom alapfalai mellett előkerült a prépostsági altemplom másfél méteres kváderfalaival, féloszlopaival, faragott részleteivel és lejárati lépcsőivel. Az altemplom félköríves apszissal záródott, háromhajós volt, és hevederek közti élkeresztboltozatok fedték. H. Nándori Klára helyreállítási tervei szerint a pillérek és hevederívek téglából készültek, a fölöttük lévő födém pedig üvegbetétes vasbetonból. Az előkerült értékes román kori faragványok egy részét feltételezett eredeti helyzetébe illesztették vissza.