Tamási Judit szerk.: Műemlékvédelem törvényi keretek között, Törvénytől törvényig, Történetek az intézményes műemlékvédelem 120 évéből (Budapest, 2001)

Mérföldkő a grábóci szerb ortodox kolostortemplom történetében, hi­szen csaknem két évtizedes munka nyomán befejeződött a hazai szerb­ség e fontos egyházi és szellemi központjának régészeti feltárása, építé­szeti helyreállítása és a belső képzőművészeti anyag restaurálása. A templombelső a 19. század közepén esett át az első erőteljes felújítá­son, amelynek során átfestették a falképeket és a bútorokat. Az első vi­lágháborút követően a kolostortemplom állapota folyamatosan romlott, az előző helyreállításnál használt festékek-lakkok teljesen elsötétedtek. A falnedvesség miatt gombásodás jelei mutatkoztak. Ezért 1969-ben az OMF megbízásából hozzákezdtek a teljes körű műemléki helyreállítás­hoz. A restaurálás során megtalálták a falképeket készítő Andrej Obrazil és Franz Flórián mesterek szignóját is. A grábóci (Tolna megye) kolostor­templom gyönyörű természeti kör­nyezetben, DK felől, előtérben a kút­házzal. A 16. századi alapítású szer­zetesi közösség ma álló temploma 1733-38 között épült. A templom a szentély felől. Megjele­nése a hazai emlékanyagtól teljesen eltérő. Kívülről szemlélve centrális jellegű, valójában azonban hosszhá­zas, barokk térelrendezésű épület. A grábóci Mihály arkangyal-templom ikonosztázionja. A képfalépítő és a fa­faragványok mestere ismeretlen. A ké­peket Vasa Ostojic újvidéki festő ké­szítette 1768 körül. A diadalív előtti utolsó boltmezőn ószövetségi jelenet látható: )ákob ál­mában egy mennybevezető létrát lát angyalokkal.

Next

/
Thumbnails
Contents