Tamási Judit szerk.: Műemlékvédelem törvényi keretek között, Törvénytől törvényig, Történetek az intézményes műemlékvédelem 120 évéből (Budapest, 2001)

Esztergom látképe a Dunával. Az 1985-ös kezdeményezés a Bazilika, a királyi város és a Víziváros együttes felvételét indítványozta. A történeti együttes mindmáig nem vált világörökségi helyszínné. Az 1985-ös felvételi javaslat még Pécs teljes történelmi belvárosával számolt, azaz felölelte a képünkön látható Széchenyi teret is a belvárosi plébániatemplommal, amely a 16. században épült mint Gázi Kászim pasa dzsámija. Kedvező döntés csak 2000ben született, s az érintett emlékek körét is korlátozta: csupán az ókeresztény emlékek kerültek fel az UNESCO listájára. Egy későbbi világörökségi helyszín: Pannonhalma. Légi felvétel az 1002ben felszentelt bencés apátság épületegyütteséről. Végül egy helyszín a legújabb jelölések közül: a fertőrákosi Mithras-szentély. Az iráni eredetű, a bikát mint a sötétség jelképét legyőző istenség kultuszát a Római Birodalomban széles körben ápolták. A 3. század elején emelt fertőrákosi szentélye mellett magyar részről az épített örökség emlékei közül a fertődi Esterházy-kastély, a nagycenki Széchényi-kastély, a hidegségi belül kerek, kívül négyszögletes rotunda és a Fertő-tő vidékének népi épületei képezik részét annak a felterjesztésnek, amelyet az osztrák és a magyar kormány 2000-ben közösen nyújtott be a kultúrtáj kategóriában az UNESCO Világörökség Bizottságához. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet kulturális utótalálkozója kapcsán Magyarország ratifikálta az UNESCO világörökség konvencióját. Az UNESCO 1972-ben határozott úgy, hogy a világ legfontosabb természeti és műemléki értékeit világörökségként védi. Magyarország hosszú évekig nem'csatlakozott az egyezményhez, ellentétben számos más szocialista országgal. Ennek okára soha nem derült fény. 1985-ben Magyarország rendezhette meg az ún. helsinki folyamat kulturális utótalálkozóját. Ez ismét alkalmat teremtett a politikai vezetésnek arra, hogy a műemlékvédelem szakmai eredményeit önnön legitimációjához használja fel. Ezért a rendezvény előkészítéseként a kormányzat több gesztus értékű tettre határozta el magát, köztük az UNESCO konvenció ratifikálására. Élve a lehetőséggel az OMF azonnal javaslatot tett öt magyar műemléki együttesnek a listára történő felvételére, amelyek közül három valóban a világörökség része is lett. Azonnal elfogadást nyert két javaslat: a hollókői Ófalu - amely sokáig a világ egyetlen népi építészeti világörökségi helyszíne volt -, valamint a budai Várnegyed a Duna-partok látványával. Elutasították ugyanakkor Esztergom, Pécs és az egykori pesti gettó négy zsinagógájának nevezését.