Tamási Judit szerk.: Műemlékvédelem törvényi keretek között, Törvénytől törvényig, Történetek az intézményes műemlékvédelem 120 évéből (Budapest, 2001)

kastélyok berendezési tárgyait és gyűjteményeit, a legtöbb esetben azonban sikertelenül. A belügyminiszter rendeletére 1946 tavaszán a körjegyzőségek megküldték jelentésüket a kastélyok állapotáról a MOB-nak. Ekkor kezdődtek a Bizottság kudarcba fulladt kísérletei a hazai kastélyállomány megmentésére. A különböző állami szervek, minisztériumok 1946-tól számos kastélyt vettek használatba, főleg mezőgazdasági, ipari, oktatási, egészségügyi célokra. Sokat magtárnak, istállónak, szükséglakásnak használtak, vagy egyszerűen magára hagyták. A háborús kárt nem szenvedett bodajki Lamberg-kastély a lakosság pusztítása után! A nagycenki Széchenyi-kastély a rombolás után. A kastély és a Széchenyicsalád hagyatékának elpusztításáért a szovjet katonaság és a helyi lakosság egyaránt felelős volt. A fertőd i Esterházy-kastély magtárként használt díszterme