Tamási Judit szerk.: Oszlopokat emeltünk, hogy beszéljék a múltat, A millenniumi műemlékhelyreállítások lexikona (Budapest, 2000)

0 KARCSA (BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE) REFORMÁTUS TEMPLOM Karcsáról a legkorábbi írott forrás III. Orbán pápa 1186-ból származó oklevele, amelyben a pápa a johanniták magyaror­szági házai között a karcsait is saját fennhatósága alá helyezi. IV. Béla 1238-as oklevele is a keresztesek birtokaként említi Karcsát. A korábban megépült, de kicsinek bizonyult kerek­templom bővítését, a hajó építését hozzájuk köthetjük. 1282-ben Karcsa a Baksa nembeli Tamás ispán birtoka lett, és a kegyúr továbbépítette a templomot. 1527-től van a templom a reformátusok birtokában. A karcsai templom K-i vége - a mai szentély - téglából épült kerektemplom. Ez a korai kis templom egy zárt csoportba tartozik Kiszombor és a kárpátal­jai Gerény (Gorjani; Ukrajna) templomaival. Ez a típus, amely kívülről kerek templom, belső középtere pedig hatszög alakú, hat boltozott félköríves fülkével, különbözik a többi rotundától. A belső fülkéket elválasztó pillérek felett hatszögű kupoladob, lanterna volt. Ez Karcsán csak maradványokban van meg. A karcsai rotunda féloszlopos, árkádos díszítése, fogrovatos párkánydísze alapján a 12. század elején épült. A 12. század vé­gén és a 13. század első felében a johannita lovagok bővítették, Ny-i olda­lához hajót építettek. Ny-i tornyos, háromhajós, keresztházas alaprajzi elrendezésű templomot terveztek, de feltehetően a tatárjárás, majd a bir­tok 1282-ben történt eladása meghiúsította elképzelésüket, és a templom befejezetlen maradt. A négyszögű, Ny-i kegyúri karzatos hajót faragott kő kváderekből emelték. Az esztergomi Porta Speciosa kapuzattípusának példáját látjuk a Ny-i homlokzat bélletes kapujának részletgazdag farag­ványaiban; nemcsak a sokárkádos nyugati oromfalban, alatta a konzolo­kat tartó két oroszlánban, a jó és a rossz küzdelmét is jelképező torz figu­rákban, de a bélletes-oszlopos kapuzat akantuszos fejezeteiben is. A hajó lombard és francia hatásokat mutat. Rendkívül fantáziadús a figurális és ornamentális díszítés a templombelső pillérkötegeinek fejezetein is. A Ny-i karzatot tartó D-i pillérköteg három emberalakot ábrázol, mellet­tük két egymásba tekeredő sárkány. Az É-i pillérköteg fejezetei egysze­rűbbek. A karzatszint fejezetei tűzvészben megsérültek, itt látszik legjob­ban a templom befejezetlensége. 1964-ben régészeti kutatás előzte meg a templom 1967-1969 közötti műemléki-helyreállítását. Ötletes a három­hajós templom térhatásának megjelenítése: a hosszirányú be­ton pengepárok térfalai a hajók térosztását idézik, az általuk közrefogott, fedélszéket tartó túlnyújtott fatámaszok a feltéte­lezett oszlopok helyét jelzik. A lágy vonalú zsindelyezett magas­tető egységbe fogja a hajót. Szépen illeszkedik az együtteshez a különálló harangláb. A tervezés Kissné Nagypál Judit építész egyik legkiemelkedőbb munkája volt, amellyel nagy nemzetközi elismerést aratott. A helyreállítás óta eltelt 30 év nem múlt el nyomtalanul. A zsindely rossz állapota cserét sür­get, a külső pusztuló puhakő fejezetei igénylik a kőszobrász-res­taurátorok beavatkozását. A harangtorony is felújításra szorul. A millenniumi támogatás lehetővé teszi e munkák elvégzését.

Next

/
Thumbnails
Contents