Tamási Judit szerk.: Oszlopokat emeltünk, hogy beszéljék a múltat, A millenniumi műemlékhelyreállítások lexikona (Budapest, 2000)

O VISEGRÁD (PEST MEGYE) KIRÁLYI PALOTA A visegrádi királyi palota alapjait Róbert Károly teremtette meg egy királyi lakóépülettel és a köréje csoportosuló főúri lakóházakkal. Ezt az együttest I. Lajos nagyszabású tervek alapján bővíteni akarta, de ezek az elképzelések csak részben valósultak meg. A Zsigmond-kori kiépítés jelentős változásokat hozott a palota megjelenésében. Kialakult a ma ismert, közel négyzet alakú palota teljes területe, belső funkcionális felosztása és rendje. Ezt bővítette Mátyás új épületszárnyakkal, jelentősen átalakítva a már meglévő épületek belső elrendezését, faragott kő részleteit. Nevéhez fűződik a lakópalota középkori díszudvarának átépítése a földszinti késő gótikus csillagboltozatú kerengővel, felette reneszánsz loggiával, a Duna-parti homlokzat címerdíszes késő gótikus zárterkélyének megépítése, valamint az udvarokat díszítő új kútházak. A palota 1934-es lokalizálása után, a régészeti feltárással párhuzamosan, megtörtént a romfalak védelme Schulek János és Lux Kálmán irányításával. Az 1950-es évek elején Gerő László vezetésével megindult a műemléki helyreállítás. Ennek az időszaknak legmaradandóbb eredménye a díszudvari kerengő K-i szárnyának boltozata, amely Szakái Ernő rekonstrukciós munkája. A 60-as évek második felétől a 90-es évek közepéig Sedlmayr János tervei alapján folyt a műemléki helyreállítás. A legfontosabb előrelépés az volt, hogy a feltárások előrehaladtával az építész már a palota teljes tervével foglalkozhatott. Jelentős változást hozott a palota funkcionális felépítését megmutató és értelmező romkiegészítés mellett a díszudvari kerengő kiegészítése és a Mátyás-kori kőtár kialakítása a nagy pincében. A palota középkori térrendszereinek egy töredéknyi, de a legfontosabb területen fekvő részletének rekonstrukciójával az a célunk, hogy a régészeti ásatással felszínre hozott és tudományos kutatómunkával felderített tényekre támaszkodva megmutassuk a középkori palota építészeti koncepcióját, karakterét. Az 1995-ben kezdődött helyreállítási program elsődleges célja a védelmen túlmenően a díszudvar köré szervezett lakópalota középkori termeinek rekonstrukciójával egy használható térsor létrehozása volt, amely múzeumi kiállítások befogadására lesz alkalmas. A rekonstrukció leglátványosabb eleme lesz a díszudvar földszinti kerengője és báboskorlátos emeleti loggiája. 1999 végéig elkészült az ÉK-i lakópalota helyiségeinek gipszbeton boltozata és tetőszigetelése, a Ny-i szárny nagytermének, az emeleti lépcsőház, a konyha és a loggia lefedésének kivételével. A hiányzó termek lefedésével, a palotaszárny közvetlen közelében levő teraszok kertészeti rendezésével és a nagy gyümölcsösés díszkert rekonstrukciójának elindításával a tervbe vett első szakasz 2001-ig lezárul. A kutatást Szőke Mátyás és Búzás Gergely a Mátyás Király Múzeum munkatársai végezték, restaurátor Schütz Zoltán (EPU Kft.), a terveket Deák Zoltán készítette.