Tamási Judit szerk.: Oszlopokat emeltünk, hogy beszéljék a múltat, A millenniumi műemlékhelyreállítások lexikona (Budapest, 2000)

O VISEGRÁD (PEST MEGYE) FELLEGVÁR A visegrádi müemlékegyüttes helyreállítása a 19. század második felében induló állami műemlékvédelem első feladatai közé tartozott. Az alsóvár, illetve a Salamon-torony helyreállítása már az 1870-es években megindult. Ekkor kezdődött a fellegvárban is a romok kiszabadítása, de érdemi helyreállító munka századunk 60-as évei előtt nem folyt. Először a legszükségesebb állagvédelmi munkákra és az alsó kaputorony helyreállítására került sor. Elkészült az egész várra vonatkozó programterv is 1973-ban, amely időközben - mivel az ún. panorámaút a vár kirándulóforgalmát jelentősen megnövelte - módosításra szorult (1976). A helyreállító munka folytatásaként elkészült az alsó udvari kőtár, valamint a Ny-i és K-i palota a felsővári kaputoronnyal (befejezés: 1985). A fellegvár kezelője 1986-tól a Pilisi Parkerdő Gazdaság lett, amely határozott idegenforgalmi koncepcióval rendelkezett. Ennek nyomán született meg 1987-ben a máig érvényes programterv, amely a fellegvár intenzív idegenforgalmi hasznosítási lehetőségeinek feltárását fogalmazta meg, és további öt ütemben határozta meg a kutatás, tervezés, kivitelezés és finanszírozás feladatait. A tervbe foglalt, ma is érvényes célok szerint el kell érni, hogy - a vár teljes területe látogathatóvá váljon, tehát a helyreállítás terjedjen ki a vár egészére, - a látogatóforgalom további növekedésével számolva a vár alatti parkolót alkalmassá kell tenni ennek fogadására oly módon, hogy a nagy forgalmú kiszolgálást igénylő funkciók itt és ne a várban kapjanak helyet. A belső várban kizárólag a vár történetéhez szorosabban kapcsolódó, történeti anyagot bemutató kiállítások, az udvaron alkalmi rendezvények helyezhetőek el, - a romterület pusztulása lelassuljon. Az 1987-től felgyorsult munkálatok során, a régészeti feltárások újbóli megindításán túl, kivitelezésre került az előbb említett ütemekből három (alsó parkoló és szolgáltatóházak, 1990; alsó udvari kiszolgáló-épület és étterem, 1991; a D-i bástya és a híd, 1992). A negyedik ütem (középső falöv) is el fog készülni 2000-ig. A millenniumi program indulásakor az érintettek közt megállapodás született, hogy a szűkös források miatt a rosszabb állapotban lévő palota kap elsőbbséget. Ennek megfelelően a fellegvár helyreállítását szolgáló források jóval kisebbek. Az eredmények mellett elmaradásaink is vannak. Sajnos nem készül el az É-i palota és az öregtorony rég várt helyreállítása (280 M Ft), ami legalább a felső vár befejezését, látogathatóságát biztosíthatta volna. A program finanszírozása túlnyomórészt állami költségvetésből, kisebb részben a Pilisi Parkerdő Rt. hozzájárulásából folyik. A visegrádi müemlékegyüttes egészének 1999. évi költségvetési előirányzata: 132.741.404 Ft, a teljesítés: 120.215.392 Ft. Kutató: Iván László (Mátyás Király Múzeum), építész: Gál Tibor (ÁMRK). GÁL TIBOR