Tamási Judit szerk.: Oszlopokat emeltünk, hogy beszéljék a múltat, A millenniumi műemlékhelyreállítások lexikona (Budapest, 2000)

O PÉCS (BARANYA MEGYE) PÉTER-PÁL-SÍRKAMRA A Pécs római kori elődjéből, a kereskedőváros Sopianae-ből, Pannónia Valeria tartomány székhelyéből kivezető utakat egyszerű sírok, díszes sírépítmények és fogadalmi oltárok szegélyezték. A keresztény gyülekezetek a 4. század második felében sokasodtak meg a város környékén. Vértanúikat többnyire földalatti sírkamrákban temették el, s a sírkamrák fölé kis egyhajós templomokat, három- vagy hétkaréjos bazilikákat, mauzóleumokat építettek. A vértanúk emlékezete még a 8-9. században is elt, amikor a salzburgi érsek küldötte templomot szentelt az öt pannóniai vértanú bazilikáinak - Ad Quinque (martyrum) basilicas - területén. A sírkamrák feltárása egy véletlen folytán már a 18. században megindult, amikor a székesegyház DK-i tornyához csatlakozó reneszánsz kápolna és könyvtár lebontásakor rábukkantak a díszesen festett I. számúra. A sírkamrák tudatos védelme ügyében az első lépéseket Szőnyi Ottó és Möller István tette meg, amikor ezt az I. sz. sírkamrát a nedvesség távoltartása érdekében védőburkolattal látta el, víztelenítette és szellőzőrendszert alakított ki körülötte. A Péter-Pál-sírkamrát bizonyára gazdag festése mentette meg a pusztulástól. Dongaboltozatos alsó szintje és a hozzá kapcsolódó előcsarnok egyaránt festve volt. Kifestésük a 4. század végére keltezhető. A sírkamra hátsó falát a római öltözetben ábrázolt Péter és Pál apostolok képe díszíti. A falban kialakított, festett csíkokkal szegélyezett fülke fölött egy constantinusi Krisztus-monogram található. A dongaboltozatot dús növényi indák, gyümölcsök, virágcsokrok, pávák, galambok díszítik. A boltozat közepén babérkoszorús keretben szintén egy Krisztusmonogram, négy medalionban pedig egy-egy arckép. A K-i és Ny-i falon 6-6 bibliai jelenetet örökítettek meg. 2000-ben az ásatások során újabb szenzációs leletre bukkantak: a Péter-Pál-sírkamrától DK-re egy eddig ismeretlen, sokszög alaprajzot sejtető teljes sírkamrát tártak fel, és a munkák során egy 4. századi bronz Krisztus-monogram is napvilágra került. A kiviteli tervek elkészítéséhez szükséges földalatti feltárások és az ezt követő megerősítési munkák elkészültek. A freskók rögzítését és állagvédelmét restaurátor felügyelete mellett folyamatosan végzik. A jelenlegi felszíni ásatások befejezése után várhatók a szerkezetépítési munkák, majd a freskók restaurálása. A program befejezését 2000 végére tervezzük. Kutatók: Kárpáti Gábor, Katona Győr Zsuzsa régészek. Festő-restaurátor: Pintér Attila. A terveket Bachman Zoltán készítette. A beruházás várható végösszege: 80 M Ft. BACHMAN ZOLTÁN