Tamási Judit szerk.: Oszlopokat emeltünk, hogy beszéljék a múltat, A millenniumi műemlékhelyreállítások lexikona (Budapest, 2000)
O BUDAPEST MILLENNIUMI EMLÉKMŰ XIV. HŐSÖK TERE Az emlékmű ívnyílása 85 m, az íves oszlopcsarnok mélysége 25 m, a két negyedkör közötti távolság 20 m. Szerkesztett középpontjában a 36 m magas oszlopon Gábriel arkangyal szobra áll, az oszlop lépcsőzetes, teraszszerű talapzatán kétoldalt a hat vezér, elöl, az oszlop lábazata előtt Árpád lovas szobra helyezkedik el. Az oszlopközökben királyaink szobrait helyezték el uralkodásuk legfontosabbnak ítélt mozzanatait bemutató domborművekkel. A kolonnád tetején a sarokpilléreken négy allegorikus szoborcsoport található. Baloldalt: a Háború bigája, a Munka és Jólét kétalakos szoborcsoportja. Jobboldalt: a Béke kocsija, a Tudás és Dicsőség csoportja. Az emlékmű diadalívként áll az Andrássy út tengelyében. Több fővárosi előterjesztést követően csak az 1896. évi VIII. törvénycikk rendelkezett felállításáról. Alkotói Schickedanz Albert építész és Zala György szobrászművész. A helyszíni munka 1896-ban kezdődött. Az építészeti rész átadására 1905-ben került sor, de az egész mű véglegesen csak 1929-ben készült e. A szobrok közül először Gábriel arkangyalt helyezték el. A munka oroszlánrészét vállaló Zala György a királyszobrok megmintázásának egy részét más művészekre bízta. Ez a munka a háború kitöréséig folyamatosan haladt. 1919-ben a Habsburg uralkodók szobrait eltávolították, illetve Ferenc József szobrát összetörték. Ezeket 1929-re visszaállították. Budapest ostromakor a déli kolonnád közepét bombatalálat érte, II. Lipót szobra megsemmisült, Mária Terézia szobra súlyosan sérült. Az architektúra és az összes szobor számtalan kisebb sérülést szenvedett. Miközben 1955-ben egyfajta - a háborús sérüléseket eltüntető helyreállítást végeztek, utolsó politikai beavatkozásként a jobb oldali kolonnádról eltávolították a Habsburg uralkodók szobrait és helyükre két erdélyi fejedelem és a magyar szabadságharcok kiemelkedő személyiségeinek szobrait állították. Jelenleg tehát baloldalt Szent István, Szent László, Könyves Kálmán, II. Endre, IV. Béla, Károly Róbert, Nagy Lajos, jobboldalt Hunyadi János, Mátyás király, Bocskai István, Bethlen Gábor, Thököly Imre, II. Rákóczi Ferenc, Kossuth Lajos szobra áll. Az 1975-1979 között végzett felújítás kizárólag a kolonnádra terjedt ki. A szobrok közül csak a Háború, illetve a Béke allegóriáit restaurálták. Tekintettel a honfoglalás 1100. évfordulójára a kulturális kormányzat és a Fővárosi Önkormányzat előteremtette a már halaszthatatlan restaurálás-felújítás I. ütemének fedezetét, 50 M Ft-ot. Az 1995-1996 között elvégzett munka az emlékmű központi elemét érintette. A szobrok diagnosztikai vizsgálata során kül- és belföldi kutatók egyedi módszereket is kidolgozva úttörő, a továbbiakban is hasznosítható munkát végeztek. 2000-ben, a II. ütemben a kolonnád és szobrai restaurálására kerül sor. A tudományos előkészítést és irányítást az architektúra esetében a BME Építészettörténeti és Műemléki Tanszéke, a szobrokat illetően a Bay Zoltán Anyagtudományi és Technológiai Intézet végezte. Az architektúra felújításának feladatai: a teljes kőfelület tisztítása, szerkezeti egység megteremtése, szükség szerinti restaurálás, szilárdítás, hidrofóbizálás. A szerkezetben a belső járatok tisztítása, az acélelemek védelme, a belső szellőzés folyamatos biztosítása, a páranyomás csökkentése, a külső lemezfedések teljes cseréje. A szobrok esetében: teljes felületi tisztítás az eredeti patina megtartásával, folytonosság megteremtése, belső acélelemek kiváltása, konzerválás, felületvédelem. A felújítás-restaurálás becsült költsége mintegy 400 M Ft, melyet az NKÖM és a Főváros Önkormányzata egyenlő arányban visel. A kivitelezők nyílt közbeszerzési pályázat győztesei lesznek. A cél, hogy 2001. augusztus 20-ra immár a teljes emlékmű kifogástalan állapotban fogadja az ünneplőket. A Millenniumi Emlékmű a magyar állam elidegeníthetetlen tulajdona. Gondozója Budapest Főváros Önkormányzata megbízásából a Budapest Galéria. SZILÁGYI ANDRÁS
