Báró Forster Gyula: Magyarország műemlékei 2., A Műemlékek helyrajzi jegyzéke és irodalma (Budapest, 1905)

Magyarország műemlékeinek általános irodalma

L. még Vaskapu. O-Orsován a gőzhajó-ügynökség épülete régi erődítményen áll, régi falrészekkel. (De a rakparton láthatók újabbak.) Keletre a Cserna partján négyszögű erődítmény. Rómer-hagy. XVII. sz. cs. és Jgyk. XXII. 210. M. Biz. Ovidius tornya. L. Turnul. Pethvára. L. Dubova. ^7-(Pozsozsena^ helységen kívül Macsevics felé a Duna mellett négyszögű torony maradványai. Rómer-hagy. XVII. sz. cs. és Jgyk. XXI. 177. M. Riz. Böhm L. : Délm. t. Ért. 1880. 00—07. Képpel. 2. ábra. Római tábor nyoma. Rómer-hagy. XVII. sz. cs. és Jgyk. XXXI. 173. M. Biz. Arch. Ért. 1891. 422. Szentkláray J. : Krassó vm. ősh. 203 1. Az oláh templom kerítésébe falazott római sírkő. Halavács Gy. közlése. Mitras-emlék és római feliratos kövek. Téglás G. : Arch. Ért. 1904. 413—4. Zsidina nevű várrom. Főszolgabírói jel. M. Biz. 1901. 30. Raffnától északnyugatra római út maradványai. Halavács Gy. : Arch. Ért. 1896. 7. Téglás G. : Arch. Közi. 1899. XXII. Resicza. Régi templomromok. Mihalik Sándor : Arch. Ért. 1897. 365—367. — — Resicza jelene és múltja. Irta —. Resiczabánya. Hungária kny. 1896. 8r. 198 1. Alapfalak a Besserica unguraska (Magyar templom) nevű helyen. Halavács Gy. jel. M. Biz. 1902. 10. Az 1771-ben fölépített vasolvasztó öntöttvas-emléktáblája a főtisztartói hivatalban : 1VSSV AVGVSTAE THERESIAE CVRANTE MILLERO ATOVE REDANCIO EXSVREXRAT FVRNVS ÍSTE. Rajzát közli Edvi Illés Aladár. M. Mérnök és Épít. egyl. Közlöny. 1893. évf. Román-Bogsán. Boksa várának romjai a Buzaturkuluj nevű csúcson. Ung. Mag. 1783. III. 118. Győrffy Dezső szolg. jel. M. Biz. 1901. 33. Halavács Gy. jel. M. Biz. 1902. 10. Római korú bánya a Krakukuau-hegyben. Kettős földvár a Gyalu-Csetecz nevű hegycsúcson. Halavács Gy. közlése. Schidovin. L. Zsidovin. Sidóvár. L. Zsidóvár. Staristiebánya. L. Sztaristy epatak. Stepanov. L. Istvánfalva. Svinicza határában állít, az egykori Kurvin-grad várának helye. Böhm L. : Délm. t. Ért. 1880. 7—8. Trikule nevű rom, '/

4 órára a községtől. Böhm L. : U. ott. 9—11. Rómer-hagy. XVII. sz. cs. és Jgyk. XXI. 185. XXII. 40. M. Biz. Főszolgabíró és Halavács Gy. jel. M. Bíz. 1901. 30. és 1902. 10. Római táborhely nyoma. Arch. Ért. 1891. 422. Szádvár nyomai a Magura hegyen. L. ezt és Derenk Abauj v megyében. Szászka. Delejtű. I. 1858. 102. Szászkabányai antik bányaművelés nyomai. Arch. Ért. 1892. 440. Szerb-Pozsozsena. L. Pozsozsena. Szlatinán talált római feliratos kő és ősi bányaművelés nyomai. Délm. t. Ért. I. 1875. 45. és 44. M. orv. és t. Münk. Budapest. IX. 1870. 41. 1. Szokolár. Szokoly vár romjai. Győrffy Dezső szolgab. jel. M. Biz. 1902. 33. Sztaristye patak torkolatán felül 200 méternyi magasságban a Duna fölött egy hegyfokon rommaradvány az egykori Sztarics falu és várának helye. Böhm L. : Délm. t. Ért. 1880. 8 — 9. Temes-Szlatina. R. k. templom felső jobb oldalán befalazott emlékoszlop. Lotharingeni Ferencz és Károlynak a töröktől való menekülése emlékére. 1771. Leírása Kevezsy György lelkésztől. M. Biz. 1901. 30. Toplecz A falúddal szemközt az országúttól nem meszsze 150 méter hosszú vízvezeték ívei. Böhm L. : Délm. t. Ért. 1880. 101 — 103. Képpel. 1. ábra. (E vízvezeték rómaiságát Böhm tagadja. Rómer FI. ellenben e czikknek a M. Bizottsági könyvtárban levő példányában a 162. lapon saját kezével ezt jegyezte fel: „Pedig mégis az, tisztelt Böhm úri" Török vízvezeték a vasút mentén, félig lenyesve. (Egy az előbbivel ?) Szolgabíró és Halavács Gy. jelelentése. M. Biz. 1901. 30. 1902. 10. Trajantábla L. Ogradena. Trikule torony. L. Svinicza község. Turnul. Ovidius tornya nevű őrtorony a XV. századból. Pesti Frigyes: Die Gesch. der kön. Fi eistadt Versecz. LB. Budapest. 1880. Délm. t. és rég. Ért. II. I. 33. Említve Arch. Ért. 1895. 262. (E szerint Karánsebesen van.) Új-Bogsán. Ma Német-Bogsán. L. ezt. Új-Moldova. Római táborhely nyoma. Arch. Ért. 1891. 422. A régi olvasztóhuták közelében levő római alapfalak. Milecz J. : Krassó vm tört. és rég. emlékei. Délm. t. Ért. IV. 1878. 3—22. Alaprajzzal. Új-Orsova (előbbi neve Adakaléhï a Duna-szigeten 1878 óta Magyarországhoz tartozik. Merczy által emelt XVIII. századi erődje. Orsova vidéke és Adakaléh térrajza. Description. 28. t. Böhm L. : Délm. t. Ért 1880. 71—72. Adakaleh XVIII. századi vártervrajz az aradi lyceum könyvtárában az Orczy-család adományában. Dr. Márki S.: Délm. t. Ért. 1881. 3-4. Háry Gy. : Rajza Vas. Ujs. 1893. 25. sz. és 1896. 39. sz. 30