Báró Forster Gyula: Magyarország műemlékei 2., A Műemlékek helyrajzi jegyzéke és irodalma (Budapest, 1905)

Pótlások és javítások

Lozsád. A ref. templom harangjainak 400. hasábon közölt feliratai. Halavács Gy. : Arch. Ért. 1905. 162. Maros-Hlye. Várkastély a XVI—XVII. sz.-ból, Bethlen Gábor szülőháza. Rajzai. Cserna K. Vas Ujs. 1890. 11. Említve Arch. Ért. 1899. 432. Századok. 1899. 558. Ilye várának romjai a Maros partján, hol az Magyarországba ér. Kőváry L. : Erd. rég. 144—6. Maros-Németi. Gr. Kun Géza parkjában összegyűjtött római emlékkövek. Arch. Ért. 1897. 92., 1899. 91. Római dombormű. Említve Arch. Ért. 1897. 425. Maros-Németi és Veczel határában Micia. L. Veczel. Oláh-Brettye. (Hibásan Óbrette-nek szedve.) Ev.ref.temp• lom kisebb harang felirata. Felül : IOHANN IOSEPH PERENGER GOSS MICH IN WIENNA 1740. + NUMINI DEI. Alsó peremén: ® SARA TSULAI FIERI VOLVIT PRO AECCLESIA O-BERETYE REFORMATA. Halavács Gy. : Arch. Ért. 1905. 102. Oralja-Boldogfalva. A két harang feliratai. Közli Halavács Gy. : Arch. Ért. 1905. 161. Rákösd. Ev. ref. templom harangjainak 405. közölt feliratai Halavács Gy. : Arch. Ért. 1905. 102. Tordos. Ev. ref. templom 407. hasábon közölt felirata. Halavács Gy. : Arch. Ért. 1905. 102. Vajda-Hunyad. Az ev. ref. templom tornyában két harang. A nagyobbikat, mely 1645-ből való volt 1873-ban újra öntötték. Kisebb harang felirata: IN HONOREM IEHOVA F : F : MESA CM : NICOLA VS ZOLIOMI DE ALBESCELS D : D : REG : TRAN : PRIN : INTIMVS CONSTLAR : AC COMITA HVNYAD SUPR : CO MESAC PERPETUUS AN 1659. RENOV : VERO ME ECCLES : REFOR. VA1DAHUNIAD: AN: 1754. SEP. G. k. templom harangjai. A legnagyobbik felirata: D. N. IESU CHRISTI. TEMPORE ALB BALACCZY. ARCH. NICOL. PAP IN HONOREM S. S. S ALVA TRIS. A harang testén koronás Mária a kisdeddel, fejénél : BATRINA RACZON • GEOR (fej) MARKOGZANI, alsó peremén két lécz között : IOHANN MICHAEL SCHNEIDER • KAY : STUCKGIESER IN CASCHAU • HAT MICH GEGOSSEN • ANNO 1693. A középső harang felirata : l- REF VSA • PRO + SANCTUS : DEVS : S : FORTIS IMORTALIS : MISER : NOBIS: S VB GUARD : R • P • CAERARII • C ALT + CONTU • V.-HUNYAD : B. V. M. INCAEOS • ASUMPTE 1795. Ezt a harangot 1893-ban a helybeli Ferencz-rendi zárdától vette a gör. kath. egyház részére Pop János esperes. Halavács Gy. : Arch. Ért. 1905. 162. Vajda-Hunyad vára. Arányi Lajos: Az 14524ien épült és 1854-ben leégett, azóta pedig folyvást pusztuló Vajda-Hunyad várának rövid szöveggel magyarázott látata (képe). 4. táblán. 2. kiad. 4r. Pest. 1867. Lampel R. Várhely. Római feliratos kövek. Finály Henrik: Erd. Múz. 1881. 293—9. Veczel. Tibiscum nevű római telep. Kőváry L. : Erd. rég. 23. Marosnémeti és Veczel határában levő Micia nevű római telep. Római sarkofág. Említve Arch. Ért. 1899. 91. 93. Münsterberg és Oehler : Hunyad vm. t. és r. Egyl. XIII. Évk. 1902. 131—4. Képekkel. Veczeli castrumról. Finály Henrik. Erd. Múz. Évk. II. 137—8. Veczeli Mithraeumról. Finály Henrik. Vas. Ujs. 1865 okt. 8. 517—8. 1. JásB-Nagykun-Ssolnok vármegye. Szolnok. Vára. Tud. Gyűjt. 1820, 9., 1821. (i. Kis-Küküllő vármegye. Alsó-Bajom. Tcmplomerőd képe Cserna K.-tól. O.-M. Mon. Mo. VII. 07. Adámos. Unit. templom deszkamenyezete. Dr. Eber L. : Az iparműv. könyve. II. 484. Képpel. Bogács. Stallumok az ev. templomban, készítette Reychmuth János segesvári asztalos. 1533. Dr. Eber L. : Az iparműv. könyve. II. 400. Búzás-Besenyő. 419. h. Egy része tévedésből TordaAranyos vm.-ben említve. L. 903. h. Darlacz. Ág. ev. templom. Kőváry L. : Erd. rég. 295. Gogánváralja. Ev. ref. templom festett menyezete, a Szépműv. Múz.-ban. Dr. Éber L. : Az iparműv. könyve. II. 480—4. Képekkel. Hétúr (Marienburg) és Martonhegy között a Goldburg nevű helyen római leletekkel telt földtöltés. C. Goos : Ver. Arch. N. F. XIII. 1876. 274. Kezelő helyett 421. h. olv. Kerelő. Kerelő-Sz.-Pál. Említve Torda-Aranyos vm.-ben is. 904. h. Kőrös (Kirtsch). Ág. ev. templom. C. Fr. Werner medgyesi gymn. tanár és Fr. Müller jel. M. Biz. 1874. 142. Arch. Ért. VIII. 20. Radnót. 423. Egy része tévedésből Torda-Aranyos vm.ben. 907. Szász-Csávár helyett 424. h. olv. Szász-Csávás. Szénaverős. Imaszék e felirattal : Hoc opus fecit fieri honorandus dominus Clemens, plebanus in Cyneresy per magistrum Georgium de Zagor. 1540. Dr. Éber L.: Az iparműv. könyve. II. 460.