Báró Forster Gyula: Magyarország műemlékei 2., A Műemlékek helyrajzi jegyzéke és irodalma (Budapest, 1905)

Magyarország műemlékeinek általános irodalma

Szász (Német-Pelsőcz). R. k. pleb. .templom (román, részben későcsúcsíves). Keresztelő-medencze. Ifj. Kubinyi F. : Arch. Közi. IV. 24—9. Alaprajz és részletek. Ipolyi: Schem. hist. Neosol. 1876. 189. Régi sánczok nyomai. Fényes E. : Mo. mai áll. II. 277. Szászfalu (Szaszova). R. k. csúcsíves pleb. templom a XIV. századból. Ipolyi: Schem. hist. Neosol. 1876. 136—7. Oltár. Arch. Ért. 1880. II. 1. A boltozaton levő czímerek. A templom és a czímerek rajzai Steindl I. tanítványainak utazásáról szóló jel. és rajzaik. M. Biz. 1876. 51. 55. Említve Arch. Ért. 1878. 148. 278. H. I. : Műeml. oszt. Arch. Ért. 1885. XXXVIII. Szász-Pelsőcz (Szászi). R. k. templom. H. L: Mo. Ó-ker. műeml. 131. Alaprajzzal. Alispáni jel. M. Biz. 1901. 432. Szászi. L. Szász-Pelsőcz. Szászova. L. Szászfalu. Szászkővár maradványai. Hunfalvy J. : Mo. és Erd. Kép. II. 141. Szelecz. R. k. pleb. templom. Szárnyas oltárok. Ipolyi: Schem. hist. Neosol. 1876. 201—2. Szelnicze. R. k. csúcsíves templom. Pastophorium. Renaiss. monstrantia. 1072. Ipolyi : Schem. hist. Neosol. 1870. 90. Szent-András. L. Zólyom-Sz.-András. Szelnye (Szjelincz). Zóryom és Beszterczebánya közt őskori körsánczgyürű a Várhegy nevű csúcson, 30 méternyi körkerítés az alatta levő salakkal rakott falazattal. Leustach Lajos: Arch. Ért. 1888. 433. Tomka Gy. : Arch. Ért. 1891. 299. Az ú. n. Üvegvár. Arch. Ért. 1891 371. Szjelincz. L. Szelnye. Tajova. R. k. XVI. századi templom, átépítve a XVIII. században. Ipolyi: Schern, hist. Neosol. 1876. 156. Ternye. R. k. templom. Egykori csúcsíves templom romjaiból helyreállítva. 1725. Harangok. 1490. és 1501. Ipolyi: Schem. hist. Neosol. 1876. 219. Alispáni jel. M. Biz. 1901. 432. Tót-Lipcse. L. Zólyom-Lipcse. Tót-Pelsőcz. XIV. századi (elpusztult) temploma. Ipolyi : Schem. hist. Neosol. 1876. 190. Újbánya (Königsberg). Háromhajós pleb. templom. A XIV. századi Sz.-Erzsébet templomka, a török időkben mecsetnek használták. Diszítményes falfestés nyomai. A kapu fölött talán Henzmann-czímer. H. I.: Arch. Közi. VII. (1868.) 9—10. Úrvölgye (Herrengrund, Urakvölgye). Románkori sanctuarium s XVI. századi hajóból álló templom. Három régi harang. 1596. 1619. 1689. Ipolyi: Schem. hist. Neosol. 1870. 157—8. Aranyozott ezüst kehely 1574-ből, a r. k. templom tulajdona. Pulszky K. : Ö.-kiáll. 1. II. 81. 51 Go. E. kiáll. k. 1471. Ötvöss. rem. I. 93—4. Fénynyomatú képpel. Aranyozott ezüst bányászjelvény. Lipcsey József: Arch. Ért. 1899. 120 — 9. Képpel. 302. 1. Valaszka. R. k. templom, lapos menyezetű hajó, csúcsíves sanctuariummal. Részben átépítve. 1612—5. Diadalíve alatti keresztgerendán kálvária. Harangjai. 1694. 1698. Ipolyi: Schem. hist. Neosol. 1876. 175. Vas-Berzencze. Nep. Sz.-János kápolnája. 1715. Schern, hist. Neosol. 1876. 219. Vámos. (Zólyom vm. ?) Ev. ref. templom. Rajzai. Mysk. V. M. Biz. 1893. 25. 29. 49. 58. Végles. Podviglessel átellenben a Szalatna balpartján sziklavára, melyben Mátyás szokott időzni. Kápolnával. Régi képe. Birkenstein. 108. Fényes E. : Mo. mai áll. II. 680. Rómer Jgyk. XXXI. 104. 1. M. Biz. (Itt Viglesről van szó) Mikevár és Végles. Vas. Ujs. 1862. 40. Rajzzal. Hunfalvy J. : Mo. és Erd. Kép. II. 148 Rupp: Mo. helyr. t. III. 306—7. Kálniczy Gy. : Végles. Haz. s a Külf. 1869. 23. Képpel. Ipolyi: Schem. hist. Neosol. 1876. 213—4. A vár rajzai. Steindl I. és tanítványaitól. Utazásaikról szóló jel. M. Biz. 18. 76. 51. 55., 1878. 19. 39. Lásd még 1890. 75. 70., 1891. 109. Említve Arch. Ért. 1878. 319. X. 180. Könyöki J. rajzai. M. Biz. 1889. 15. 40. 85. 92. Említve Arch. Ért. 1889. 413. Várkastély. Rajz. Dörrc T. O.-M. Mon. Mo. VI. 13. Zolna. R. k. csúcsíves templom. Pastophorium. Hajójának lapos menyezete kifestve. 1733. Ipolyi: Schem. hist. Neosol. 1876. 213—4. (E szerint van itt két harang: egyik 1541., másik 1700-ból. Az alábbi források ennek ellentmondanak.) Lucas Marcus Mateus Johannes p. me m

m a. icha. 1514 feliratú harang. Lesbach Lajos adata. Évszám másolata. Rómer-hagy. XLVII. és XXXIX. sz. cs. M. Biz. XV. (?) századi harang az ABC. betűivel jelölve. Rómer-hagy. XLVII. sz. cs. M. Biz. Zólyom. Aim. v. Ung. 1778. 277. Hormayer : Taschenbuch. VI. 180.