Báró Forster Gyula: Magyarország műemlékei 2., A Műemlékek helyrajzi jegyzéke és irodalma (Budapest, 1905)

Magyarország műemlékeinek általános irodalma

Egykori harangját öntötte volt Schuter Jakab Bécsben. 1630. Rómer Jgyk. VI. 65. és Rómer-hagy. XLVII. sz. cs. M. Biz. Tálod. A Vásonyihoz közeli erdőben egyenes záródású templomrom a XV. századból. Fényes E. : Mo. mai áll. I. 437. Rómer-hagy. XVII. sz. cs. M. Biz. Rómer : Bakony. 194. Némethy G. jel. M. Biz. 1901. 151. Teés. R. k. templom kelyhei. 1751. és 1755-ből. Rómer-hagy. XLVI. sz. cs. M. Biz. Ev. templom harangja. Joseph Brunner goss mich in Ofen 1787. felirattal. Ugyanitt ostyasütő 1758-ból. Rómer-hagy. XLVI. sz. cs. M. Biz. Várrom a Bakonyban. Említi Ballagi A. : Prot. Egyh. és Isk. Lap. 1873. Tés. L. Teés. Tósok-Berénd. R, k. templom. Kora? Gulden István: A tósokberéndi plébánia. M. Sion. 1866.676. Tót-Vázsony. A bögei pusztán régi templom, melynek alapjaiból vasbuzögányt ástak ki. Arch. Közi. III. 173. Tót-Vázsony és Aszófő között a tihanyi apátság szőllősi birtokán kiásott római alapfalak, feliratos kövek s épületmaradványok. Récsey Viktor : Balatonvidéki kutatásaim. Különlenyomat. 1895. 6 1. Tüske-vár udvarán lelt római feliratos kő a plébánia udvarán. Arch. Ért. 1877. 133. Egykori Pálos-templomának déli fala és sekrestyéje. (Borjú-istálló.) Rómer-hagy. XVII. sz. cs. és Jgyk. I. 56. 71. Bergh Károly rajzai. Rómer-hagy. M. Biz. Háry Alajos : A Pálos-rend jenőtüskevári zárdájának története, írta —, tüskevári pleb. A Vasm. Rég. Egyl. Évi jel. 1878. 1—24. 1. Rupp : Mo. helyr. t. I. 293—4. Ádám Iván : Arch. Közi. XII. 24—44. Öt Képpel. Egyh.-m. Lap. 1883. 76. H. I. : Műeml. oszt. Arch. Ért. 1885. XVIII. 1. Csánki D. : Mo. fldr. III. 213. (Jenő.) Gloria in excelsis Deo 1720. feliratú harang. Rómer Jgyk. I. 71. és hagy. XLVIII. sz. cs. M. Biz. Ugod. R. k. templom. Harang e felirattal : Joseph Steinstock gos mich in Ofen. Rómer Jgyk. VI. 45. és hagy. XLVIII. sz. cs. M. Biz. Sebastianus Holzstock fudit Jaurini 1780. feliratú harang. Rómer-hagy. XLVI. XLVIII. sz. cs. és Jgyk. VI. 45. M. Biz. Régi várának árkai, várrom, bástyafal. Erre épült a r. k. templom és kálvária. Rómer: Bakony. 162. Rómer-hagy. XVII. sz. cs. M. Biz. Rómer Jgyk. VI. 20. 1. M. Biz. • Csánki D. : Mo. fldr. III. 211. Közig. biz. jel. M. Biz. 1901. 151. Úrkút. Harang, Joseph Steinstock gos mich in Ofen 1763. felirattal. Rómer Jgyk. VI. 56. és hagy. XLVIII. sz. es. M. Biz. Második harang ugyané felirattal. 1747. Rómer : U. ott. Vámos. Likacs nevű törökkori földalatti boltozatok. Egyik alagút egy gödörhöz, másik egy forráshoz vezet. Rómer Jgyk. VI. 77. és hagy. XVII. sz. cs. Városlőd. Leweld nevű karthausi-kolostor maradványai, faragványos kövek a plébánia házban és a halastó gátjában. Ipolyi A. : Arch. Közi. II. 182. 1. Rómer : Bakony. 176. Rómer Jgyk. VI. 32. és hagy. XVII. sz. cs. M. Biz. Mátray G. : Egykori karthausi-kolostora. Akad. Ért. 1850. 197. Dedek Cr. : A karthausiak Mo. Említi Pór A.: Századok. 1890. 163. Némethy Gábor jel. M. Biz. 1901. 151. A némabarátok kolostora maradványai közt vörösmárvány keresztelő-medencze. 1521. Rómer: Bakony. 176. Ipolyi A. : Arch. Közi. II. 182. Csánki D. : Mo. fldr. III. 213. R. k. pleb templom. Kora ? Gulden István : A városlődi plébánia története. M. Sion. 1864. 833. 935. Két harang, e feliratokkal : Goss mich Anton Zechenter in Ofen 1770. és Johann Mendel goss mich in Raab. 1777. Römer Jgyk. VI. 56. és hagy. XLVIII. sz. es. M. Biz. Várpalota. L. Palota. Vásonykő. Vára. Vásonykő várára vonatkozó latin jegyzetmásolat. Bél Mátyás kézirataiból az esztergomi könyvtárból. Rómerhagy. XVII. sz. cs. M. Biz. Csánki D. : Mo. fldr. III. 212. Vázsony. L. Nagy-Vázsony. Vepini pusztán levő római kő, téglák és itt talált ólomtábla: Hercules a váluton képével. Rómer-hagy. XVII. sz. cs. M. Biz. Veszprém. Veszprém város és püspökségre vonatkozó jegyzetgyűjtemény. Rómer iratai. M. N. Múz. Oct. Hung. 501. Tom. IV. Veszprém neve. Tud. Gyűjt. 1821. 3. Veszprém hajdan. —i —n : Képes Ujs. 1859. 2. Képpel. Zombory Gusztáv. Vas. Ujs. 1859. 33. Képpel. Képes Újság. 1860. II. 7. Kép. Z. G. : Vas. Ujs. 1861. 52. Képpel. Vas. Ujs. 1863. 434. 1. Két képpel. Ország Tükre. 1864. 28. Képpel. Zombory G. : Mo. s a N.-világ. 1865. Képpel. Veszprém. Történelmi és statisztikai vázlat. „Veszprém". 1866. 1. 2. Veszprém. E. L. : Vas. Ujs. 1869. 35. Képpel. Veszprém. Cs. : Mo. s a N.-világ. 1868. 16. Képpel. Véghelyi D. : Veszprém város közigazgatási és helyrajzi története. (Nyomtatása félbenmaradt. Századok. 1879.714.) Rupp : Veszprém egyházi épületei. Mo. helyr. t. I. 259—62. Bátori A.: Veszprém az Árpádok alatt. „Veszprém". 1885. 53. sz. Holczi : Lapok Veszprém múltjából. Veszprémi Közi. 1888. 50. 51. Szomaházi István: Veszprém. Vas. Ujs. 1893. 17. A város képével. Háry Gy.-tól. Veszprém a középkorban. Budapesti Hirlap. 1899 decz. 21. Csánki D. : Mo. fldr. III. 212. 218—8. Székesegyház altemplommal a XIV. századból. Átalakítva. 1720. Eitelberger: Jahrb. d. C. Com. 1856. I. 114. Mittheil. d. C. Com. I. 184. Ipolyi A. : Arch. Közi. II. 202. Deák-mon. baz. 7. 96. és 98. 1.