Báró Forster Gyula: Magyarország műemlékei 2., A Műemlékek helyrajzi jegyzéke és irodalma (Budapest, 1905)

Magyarország műemlékeinek általános irodalma

Székesegyház. Képe. Vas. Ujs. 1891, 30. G. k. templom. 1771. Çematismul. istoric Lugosului. 1003. 269. Domokos, bulcsi apát harangja 1468-ból, találták a bulcsi apátság romjaiban, jelenleg a temesvári seminarium tornyában. Arch. Ért. IV. 1870. 237., 1892. 258. Temesvár-Erzsébetvárosi „Mária-szobor" tört. írta Szmida Lajos. Temesvár. 1899. Csendes Jakab kny. Kis 8r. 23 1. Ism. Századok. 1899. 664—5. Lebontásra szánt belvárosi templom és ennek helyén állott régebbi templom. Délmo. tört. Ért. 1882. 91 — 2. Sz.-Katalin-templom (elhordott) alapfalai. Arch. Ért. 1869. 147. Iványi István : Adatok a temesvári Sz,-Katalin-templom és zárda tört.-bez. 1717—59. Délmo. tört. Ért. V. 1879 71—8. Török feliratos tábla a városház kapubálványában. Délmo. tört. Ért. II. 98. Halavács Gy. jel. M. Biz. 1902. 10. Hunyadi-féle kastély jelenleg laktanya. Fillér-Tár. I. 1834. 33. Képpel. A Hunyadi-kastély 1849 előtt. (Das K. k. Artillerie Zeughaus vormals Hunyadisches Schlosz vor der Belagerung im Jahre 1849.) Távlati kép. Kőnyomat. Akad. Arch. Biz. saj. Lásd Geret-Xe Biz. Rajztj. "'%'">» Jegyzetek Temesvár vidékéről. Vas. Ujs. 1860. 27. A Hunyadi-kastély korábbi maraiáyanyainak képével. . V y Hunyadi-kastély. Mo. s a. N.-víl^g. 1865. 43. (A város erődítményei képével.) Havasi: Haz. s a Külf. 1866. 34. Két képpel. Hunfalvy J. : Mo. és Erd. Kép. iL 318. Hunyadi várkastély Temesvárt. Mo. s a N.-világ. 1875. 25. Képpel. 1876. 9. A Hunyadiak kastélya Temesvárt. Arch. Ért. 1879. 82—3. Vas. Ujs. 1891. 30. Kép. Rajz. Rauscher Lajos. O.-M. Mon. Mo. H. 519. A kastély tatarozása. M. Biz. 1902. 401. 471. Terne s-Váralj a (Duplaj). Dél-nyugatra- a Karas partján Maligrad nevű római erőd. tévf-Z-ít Rómer-hagy. XVII. sz. cs. és Jgyk. XXII. 56. M. Biz. Ormos Zs. dolgozata említve Arch. Ért. 1879. 280. Halavács Gy. jel. M. Biz. 1902. 10. (Dák-Földvárnak nevezi). Török-Szákos. Régi várnyomok. Miletz J. : Délmo. tört. Ért. III. 1877. 84—5. 1. Említve Arch. Ért. 1877. 113. Újfalu (Neudorf) mellett Steinbuckl nevű legelőn római propugnaculum nyomai. Újlak. Római sáncz. Alispáni jel. M. Biz. 1901. 17. Új-Palánka. Római táborhely nyoma. Arch. Ért. 1891. 422. Rómer-hagy. XVII. sz. es. Jgyk. XXI. 116. M. Biz. Ó- és Uj-Palánkától Zsuppáig, továbbá Váradjáig (Arcidiváig) terjedő római út maradványai. Téglás G. : Arch. Közi. XXII. 86 — 102. Arcidiva Castrum alaprajzával. Arch. Ért. 1900. 98. Böhm L. : Ujpalánka-tibiscumi római út. Délmo. tört. Ért. 1876. Ism. Arch. Ért. 1877. 20. — — Új-Palánka krónikája. Említve Arch. Ert. 1877. 364. Halavács Gy. : Arch. Ért. 1896. 4. A daciai-út Palánkától a Bisztra torkolatáig. Kivonat Téglás G. 1. t. (1896) márcz. 9-én előterjesztett jelentéséből, Akad. Ért. 1896. 407 11. nyomán. M Állam. 1896 okt. 14. Palánka régi képei egyes lapokon. M. N. Múz.-ban. Bubics. 51. 389—90. Váradja (Varadia). Római Castrum helye. Római út nyoma. Halavács Gy. : Arch. Ért. 1896. Ér-Somlyó vár helye, pinc«é) \ÍÍ br. Baich-csaJM'. sírboltja. Milleker Bódog: Varadia történetéből. Temesvár. 1889. 3*í. Ism. Századok. 1890. 278. Téglás G. : Arch. Közi. XXII. .98. Alaprajzzal. Említve Arch. Ért. 1891. 425. Halavács Gy. jel. M. Biz. 1902. 10. Versecz. Milleker Bódog: Versecz sz. kir. város története. Irta —. Németből fordította Buday József. I. köt. 8r. XIII. f. 314. II. 392 1. Térképekkel. Budapest. 1886. Ismerteti Tábori Róbert: Délmo. Közi. 1887. 234. II. köt. Ism. dr. Borovszky S. Arch. Ért. 1881. 371 — 3. Római vízvezeték maradványai. Római sánezok. Délmo. tört. Ért. 1881. 121—6. és 169—70., 1885. 50. 98. Die Wcrschetzer Gegend im Alterthume Historisch-archeol. Skizze von Felix Milleker. Werschetz. 1885. Ismertetése dr. Borovszky Samutól. Arch. Ért. 1885. 248—50. Századok. 1885. 460. 1. Köralakú római alapfalak a „Postklinge" közelében. Arch. Ért. 1891. 425. Versecz középkori várának romjai, ölnyi vastag falak a szirttetőn. A donjon még áll. Rómer-hagy. Jgyk. XI. 118. M. Biz. 11. 1. jel. M. Biz. 1873. 129. Halavács Gy. : Arch. Ért. 1886. 49—51. jel. M. Biz. 1902. 10. Török vízvezeték. Halavács Gy. jel M. Biz. 1902. 10. Kápolna-hegyen a középkori Versecz helye. Arch. Ért. 1899. 34. Végvár (Rittberg). Egykori vár helye. Temesmcgyei Végvár (Rittberg) nagyközség múltja és jelene. Irta Szmida Lajos és Nikolényi István. Kiadja Végvár község közönsége. Temesvár. 1901. Csanád-egyhm. kny. 8r. 12. 72. 2. 1. Viminacium. L. Temes-Sziget. , Vinga. Avar-sáncz maradványai. Milecz J.: Délmo. tört. Ért. II. 1876. 166. Vöröstemplom. Római út nyomai. Halavács Gy. : Arch. Ért. 1896. 6. Határában Aponte római castellum helye. Böhm L. : Aponte római castellum és egyebek. M. Állam. 1900 decz. 22 Római maradványok. Említve Arch. Ért. 1891. 425. Fröhlich R. : Római bélyeges téglák pacskolatai. P'röhlichhagy. Kézirattár. 1895. 1. sz. M. N. Múz. Rég. tár. Vraczevgáj. Római út nyomai. Halavács Gy. : Arch. Ért. 1896. 5—6. Zábrany. G. k. templom. 1770. í^ematismul istoric Lugosului. 1903. 274. Zádoiiak. Egykori várkastélya. Márki S. : Arad vm. tört. II. k. I. k. 117. Zsadány. Avar-gyürű. Peih József: Délmo. tört. Évk. III. 1877. 49 — 59. Halaváts Gy. jel. M. Biz. 1902. 10.