Báró Forster Gyula: Magyarország műemlékei 2., A Műemlékek helyrajzi jegyzéke és irodalma (Budapest, 1905)
Magyarország műemlékeinek általános irodalma
Ötvösök (Magyar) Lengyelországban. Arch. Ért. 1890. 40—59. I*. Gy. : Miköze a görög egyháznak a magyarok megtérítéséhez ? Karácsonyi Jánosnak ilyen czímű értekezése a Kath. Szemle 1904. 4. füz. 303. 1. ismertetve. Századok. 1901. 363—364. (Felelete az, hogy «semmi köze».) L. még Századok, 1900. 556. Palugyay Imre ifj. : Magyarország történeti, földirati s állami legújabb leírása. I. k. Budapest leírása. Pest, 1852. — 11. kötet. Szabad királyi városok leírása. U. o. 1853. Ism. Garády. Pesti Napló. 1853. 1042., 1043., 1051., 1053. -- III. kötet. Jász-Kun kerületek. Külső-Szolnok vármegye leírása. Pest, 1854. Ism. Garády. U. ott. 1854. 291. — IV. kötet. BékésCsanád, Csongrád és Hont vármegyék leírása. Pest, 1855. Ism. Garády. Magy. Sajtó. 1855. 148. Pannoniens Kriegs und Friedens Ergebnüssen, das ist eine Kernreiche Erörterung und Beschreibung aller derer blutigen Schlachten und Treffen ScharzmützelrT Strechfferagen verschiedener platze und Besingen in Ungarn und Siebenbürgen Moldau Croatienr Nürnberg, 1686. .Számos látképpel. Pap János: Magyar fazekas ipar. Műv. Ipar. 1888. 225—246. Magyar kályhafiókok képeivel a XV— XVI. sz.-ból. Papp Károly : Szilassy János ötvös életrajzához. Arch. Ért. 1902. 283—287. Pasteiner Gy. : Nemzeti elem a régi hazai művészetben. Műv. Ipar. 1885/6. 317—344. — — XVIII. századi falfestmények Magyarországban. Kivonat Pasteiner Gy. 1. tag 1896 febr. 3-án felolvasott értekezéséből. Akad. Ért. 1896. 192—200. — — Őskori, római és népvándorláskori emlékek a Dunántúl. Osztrák-Magyar Mon. Magyarorsz. IV. 85—106. - — Építészeti emlékek a Dunántúl. O.-M. Mon. Mo. IV. 107 -168. — — Építészeti emlékek Felső-Magyarországon. O.-M. Mon. Mo. V. 115—177. — — Erdélyi építészeti emlékek. O.-M. Mon. Mo. VII. 37—98. Paur Iván : Egy elsülyedt falu harangja. Pesti Napló. 1835.(?) I. 20. — — Huszonöt kiadatlan pannoninai latin felirat. Arch. Közi. 1. 217—228. Pálosok. Remete sz. Pál szerzete Magy.-országon. Pressburg. Zeit. 1775. 46. Paulinus szerzet visszaállítása érdekében tett folyamodás. Magy. Kurir. 1791. 151. Pálffy Lipót gr. : A régi hazai építészetről. Főv. Lapok. 1871. 12. Pázmándy Danó nyomán. Háromszáz várrom. Magy. Hírlap. 1902 ápril. 29. Pesty Frigyes: A templariusok Magyarországon. Akad. Ért. Phil. Tört. Osz. Közi. II. k. 1861. 30—152. Pesty Frigyes: A Szörényi bánság és Szörény vármegye története, írta —. Kiadja a Magy. Tud. Akad. Tört. Biz. Budapest, 1878. I—IV. k. Ism. dr. Ortvay Tivadar. Századok. 1878.646—655., 733—738., 841-846., 1879. 163- 306. Eltűnt vármegyék. I—II. köt. 1880. Ism. Pesti Napló. 1880. 306. — — A magyarországi várispánságok története, különösen a XIII. században írta —. Kiadja a Magy. Tud. Akad. Tört. Bizottsága. Budapest, 1882. 591 1. Ismerteti dr. Ortvay Tiv. Századok. 1882. 861-5. — — Magyarország helynevei. Tört. földr. és nyelv. tekintetben. Kiadja a M. T. Akad. Tört. Biz. I. Bp., 1888. 8r. XXXII. és 447 1. E mű kéziratos forrásanyagát lásd a kézirati források közt. Petrik Lajos : Adatok a magyar agyagipar történetéhez. Műv. Ipar. 1889. 1 — 16, 93—106. Képekkel. Az erdélyi kék-sgraffitos edények. Műv. Ipar. 1889. 1889 56—60. Képekkel. — — A batizi kőedénygyár. Adatok a mo. agyagipar történetéhez. Magy. Iparművészet. 1898. 293—295. Képekkel. Phüippi Friedr. : Die deutschen Ritter im Burzenlande. Progr. d. ev. Gymnas. zu Kronstadt, 1860—61. 79 1. Lenyomatban is. Peuiingeriana. Tabula Itineraria ex Bibliotheca Caesarea Vindebonensi Cura Franc. Christ, de Scheyb édita MDCCLIII. Sumptibus Reg. Scient Univers. Hung. Typographiae récusa MDCCCXXV. Folio. I—XII. tábla. — — Tabula Itineraria Peutingeriana primum aeri incisa et édita Franc. Christoph de Scheyb MDCCLIII. Denuo cum codice Vindoboni collata, emendata et nova Conradi Mannerti Introductione instructa studio et opera Academiae Literarum regiae Monacensis. Lipsiae, MDCCCXXVI. Exhibet Liberaria Hahniana. Folio p. 63. 12 drb kettős tábla. Mellen Konrád új kiadása. Eml. Századok. 1888. 195. Piaristen-Orden in Ungarn Gemeinnütz. Blätter. 1815. 2. A magyar- és erdélyországi kegyesszerzet. Hazai s Külf. Tud. 1836. I. 2. Pontelly István : A tatárjárás előtti magyar kővárak az archeológia és történettudomány mai álláspontján. Délm. tört. Ért 1880. 12—30. — — Római vagy avar emlékek-e a délmagyarországi párhuzamos, régi műsánczvonalak ? Délm. t. Ert. 1886. 181 —209. Térképpel, metszet - rajzokkal. I— III. tábla. Római vagy avar emlékek-e a délmagyarországi párhuzamos régi műsánczvonalak. Délmagyarorsz. Lapok. 1887. 85., 86. sz. Délmagyarországi földművek. Délm. r. és t. Ért. 1887. IV. füz. Ism. Dudás Gyula. Délmagyarorsz. Lapok. 1887. 29. sz.
