Báró Forster Gyula: Magyarország műemlékei 2., A Műemlékek helyrajzi jegyzéke és irodalma (Budapest, 1905)

Magyarország műemlékeinek általános irodalma

Római castrum a Várad-pusztán és római út maradványai. Rómer-hagy. XVI. sz. cs. és Jgyk. XIX. 109. Vázlatokkal. M. Biz. Arch. Ért. IV. 1870. 224. Említve Arch. Ért. IV. 1870. 22., 1877. 73., 1890. 4. Római feliratok Bogdányból. Rómer iratai. M. N. Múz. Rég. t. 14. sz. cs. Római sírláda Graeff József házában, 92. sz. a. Rómer FI. : Arch. Közi. XI. füz. 33. Dunakeszi révnél római castrum. Rómer FI. : Arch. Közi. XI. I. füz. 43—4. Arch. Ért. IV. 1870. 224. hagy. XVI. sz. cs. M. Biz. Dr. Borovszky Samu : Arch. Ért. 1893. 263—5. Említve Arch. Ért. 1877. 73. Római hídfő nyomai. H. I. : Műeml. oszt Arch. Ért. 1885. XIX. Csörszárok a Tiszáig és azontúl. Rómer-hagy. Jgyk. XIV. 163—70. és 174. Vázlatokkal. Az Akad. Arch. Biz. fölkéri Pest, Heves és Szabolcs főispánjait a Csörszárkára vonatkozó térképek beküldésére. Pest és Szabolcs főispánjai leveleit az Arch. Biz. megköszöni. Arch. Közi. V. 86. Alagi rom Dunakeszi határában. L. Alagi puszta. Dunapataj. R. k. templom. 1761. Schern. Coloc. 1902. 33. Dunapataj határában a Sz.-Királyi pusztán négyszögű földsáncz, két gátja még látható. Rómer hallomása. Jgyk. XXII. 126. és XVI. sz. csom. M. Biz. Duna-Sz.-Benedek. R. k. templom. Régi alapokon 1720-ban épült. (1892. leégett.) Schern. Coloc. 1902. 33. H. I. : Arch. Ért. VIII. 1874. 4. Duna-Vecse. Római mértföldmutatókő, a Városház-téren határkő gyanánt a földbe ásva. Római domborműves és feliratos síremléktöredékek Pap Sándorné udvarában és Pap József konyhaküszöbe előtt. Rómer : Arch. Közi. X. 40. 47. Dusnok. R. k. templom. 1734. Schern. Coloc. 1902. 34. A garábi pusztán, Kalocsától délre régi templom helye. Rómer FI. hallomása szerint és Jgyk. XIV. sz. Rómer-hagy. XVI. sz. cs. M. Biz. Fájsz. R. k. templom. 1750. Schern. Coloc. 1902. 34. Foktő. R. k. templom. 1790. Loyol. Sz.-Ignácz-kápolna 1757. Schem. Coloc. 1902. 35. Fót. Rákospalotán kiásott római kövek a parkban. Paur István : A fóti kert archeol. érdekességei. M. Sajtó. 1855. 128., 1856. 29. sz. Arch. Közi. I. 117—8. Ev. ref. templom harangja. Felirata : Goss mich Anton Zechenter in Ofen. 1730. Rómer-hagy. XLII. sz. cs. M. Biz. Galgahévíz. R. k'. régi templom. Galgahévíz és Vácz-Sz.-László közt Csörszárok, állítólag egykori országhatár. Sz.-András nevű hegyormon terjedelmes sánczolatú épületek alapfalai. (Állítólag templariusok kolostorának helye — Hévvízi apátság.) A Sz.-András parttól dél-nyugatra 16 terjedelmes domb. A plébánián lépcsőül használt római mértföldkő. Csörszárok helyszínrajza. Rómer-hagy. M. Biz. Körjegyzői jel. M. Biz. 1901. 83. Gomba. Várhegyi római castrum alapfalai a földben. / Körjegyzői jel. M. Biz. 1901. 83. „ _ , . Göd. Pusztatemplom nevű dombon alapfalak. Hatósági jel. M. Biz. 1901. 83. Gödi-pusztán talált magyar feliratú harang. Hazai Tud. 1806. 10. Gödöllő. Grassalkovich-féle kir. kastély. Gödöllő. Pressburger Zeitung. 1771. 77. Aim. v. Ungarn. 1778. 344. Szckrényessy : Gödöllő. Regélő. 1833. 28. A gödöllői kastély. Vas. Ujs. 1860. 8. Képpel. Ország Tükre. 1804. 10. Képpel. Mo. és a N.-világ. 1866. 37. Hunfalvy J. : Mo. és Erd. Kép. I. 166. Képpel. 1867. 49. Két képpel. Mo. és a N.-világ. 1867. 49. Keleti G. képei. Vajda Viktor: Főv. Lapok. 1867. 221. G. D—s: Vas. Ujs. 1867. 14. Képpel. 1868. Három képpel. Mo. Képekb. Szerk- Nagy Miklós. 1870. II. 336. Keleti G. képe. Főv. Lapok. 1870. 224. Gödöllő és vidéke történelmi és régészeti múzeum egyletének első évi jelentése. A választmány megbízásából szerkeszti Dobozi István, egyleti titkár. Két kőnyomatú táblával és több fametszvénynyel. Budapest. FranklinTárs, nyomdája. 1877. 8r. 76 1. Ismertetése Th. L.-től. Arch. Ért. 1877. 187. Győri Miklós : Vas. Ujs. 1879. 52. Keleti G. két rajzával. Csánki D. : Mo. fldr. 1. 28. Gödöllői kastély bejárata. Képe. Vas. Ujs. 1898. 45. sz. Benczúr Béla rajza. O.-M. Mon. Mo. I. 235. A régi Gödöllő (a Grassalkovichok korában). Budapesti Hirlap. 1901 márcz. 2. Gödöllői kastély homlokzata. Vas. Ujs. 1901. 21. Gödöllő és vidéke. Marczali Henriktől. O.-M. Mon. Mo. III. 517—35.* Ev. ref. templom festett karzata. Uj-Idők. 1904. 254. Harminczhányás és Sz.-Pál hegy táján levő Csörszárok. Helyszínrajza Vácz-Sz.-László és Valkó határának térképén. Rómer-hagy. M. Biz. Gyömrő. A Telekiek kastélya. Ország Tükre. 1862. 3. Képpel. Hasznosvár romjai. Képe. Vas. Ujs. 1900. 21. sz. (Mutatvány Thiring Gusztáv Budapest és környéke leírásából.) Hajós. R. k. templom. 1728. (Kibővítve 1879.) Sz.-Kereszt kápolna a régi temetőben. Schem. Coloc. 1902. 38. Érseki kastély, négy sarokpavillonnal, régi bútorzattal, kályhákkal, ökörsütő - készülék maradványaival. Közs. jel. M. Biz. 1901. 83. Telepi Gyula: Hajós mezőváros. Vas. Ujs. 1863. 31. Képpel.