Báró Forster Gyula: Magyarország műemlékei 2., A Műemlékek helyrajzi jegyzéke és irodalma (Budapest, 1905)

Magyarország műemlékeinek általános irodalma

Dielhelm J. H. : Antiquarius des Donau-Stromes oderv ausführliche Beschreibung dieses berühmsten Stroms, von seinem Ursprung bis z. schw. Meer : nebst allen daranliegenden Festungen, Staedten ect. bis ins 1784. Jahr beschrieben. I

—II. B. Franckfurt A. M. 1784. 8°. Diener Lajos: Nevezetes régi kép Hunyadi János idejéből. Magy. Sajtó. 1858. 27. Dilich: Kriegsbuch, darin die Alte und Newe Militia eigentlich beschrieben unnd allen Krigssneulingen, Bau- und Buchsenmeistern zu nutz unnd guter anleitung in Druck geben unnd verfertiget Durch Wilhelm Dilich H., G. Castell. Bey Wilhelm Wessel. 1608. 4r. 329 1. számos képpel. — — Peribologia oder Bericht Wilhelmi Dilichij Hist. von Vestungsgebauen . . . Frankf. am Mayn. 1640. Folio. 163 1. t Register, f 300 tábla. Anderer Theil. 110 tábla. M N. Múz Mil. 14. Dilich : Wilhelmi Dilichii, weyland verschiedener Churund Fürsten gewesenen weitberühmten Ingenieurs und Bau-Meisters . . . Krieges-Schule . . . Frankofurt am Mayn. In verl. Johann David Zunners Buchhändlers. Gedr. bei Joh. Philip. Andreae. 1689. Folio. I. Th. 494. f Register. II. Ander Theil. 410. Register. Egy kötetben. Számos képpel és táblával. M. N. Múz. Mii. 14. — — Ungarische Chronica. Darinnen ordentliche, eigentliche, kurtze beschreibung der Ober- und NiederUngarn, beneneben seinen Landtaffeln, und vieler fürnemen Festungen, .Stätte und Lageren verzeich, nuss . . . durch Wilhelm Schäfer genandt Dilich. Gedr. zu Cassel W. Wechsel. A 1606. Jegyzet. M. N. Múz. Hung. h. 456 Második péld. 2195. Mindkettő hiányos lévén, képeit az 1609-iki kiadásból idézem, melynek czíme : — — Kurcze Beschreibung und eigentliche Abrisse dero Länder und Festungen, so der Türke, bissdahero in Europa, besonders aber in Ungern, Sclavonia, Dacia, Dalmatia und Griechenlandt zum Theil und Krieg angefochten . . . sampt der Ungarischen Chronica Welhelmi Dilechii. Gedr. zu Cassel durch W. Wessel. A. MDCIX. 4r. A Magyar-, Szlavón-, Dalmátrész. 381. t 2 kettős képtábla Rumelia 76 1. Jegyzet. M. N Múz. Hung h. 456. a. Idézem Dillich 456. a. . Diner József: A művészeti tárgyak gyűjtése és hamisítása. Műv. ipar. 1889. 177—181., 197—210. Dissertationes de coloniis Romanorum in Pannónia . . A Tyrnaviae. 1753. 8r. Orsz. statist, hiv. knyvt. Bpest. Divald Kornél: A magyar renaissance-stilus. Budapesti Hirlap. 1896. 852. — — A felsőmagyarországi renaissance-építészet. M. Mérnök és É. E. Közi. XXXIII. 1899. 173 és 219. 1. Különlenyomat. Budapest, 1899. Ismert, dr. Ébert László. Arch. Ért. 1899. 420- 423. Divald Kornél : Művészeti emlékeink veszedelme. Művészet. Szerk. Lyka K. 1903. 413—418. Képekkel. Dobrovszky Ágost: Ódon munkák tárának (Egyetem-u. 2.) 125. sz. jegyzéke. Tartalma. Knauz N. metszet-gyűjt. magyar városok csata- és látképei. 1900 ápril. — — 136 sz. Ódon munkák könyvjegyzéke. Tartalma vármegyék, városok monográfiái és városok, várak régi képei egyes lapokon. Budapest, Eskű-út 6. Dömötör: Magyar Architektúra. M. Iparmű v. 1901. 151 — 154. Dudás Gyula : A magyarországi szerb egyház múltjából. Pesti Hirlap 1885. 697. — — A római sánczok kérdéséhez. Bácska. 1887. 14. i Az Alföld halmai. Délm t. és r. Ért. 1887. 61., 81. — — A Tiszavidék őstörténete. Délm. t és r. Ért. 1888. 153. 162. Az alföldi halmokról. Zombor, 1890. 24. I. Ism. Századok. 1890 (Hl. Dnlházy Mihály: Pannónia fekvése, határai, nevezetesebb folyói, tavai, hegyei, helyei és lakosai a Hunnok beütését legközelebb megelőző időben. F.-Mo. Minerva. 1825. 62. Edvi Illés Aladár: Néhány magyarországi csúcsíves templom szentségházának vasajtaja. M. Iparművészet. 1901. 145 -151. (A pozsonyi dóm, lapispataki, kisszebeni, kassai dóm, bártfai, gölniczbányai és máriafalvi pleb. templomok szentségtartó ajtainak fénynyomatú képeivel.) — Középkorból való magyarországi vasalások. M. Iparművészet. 1899. 106—109. A pozsonyi Szt.Márton-templom ottani múzeumbeli ajtókopogtató pajzsának, szepesszombati, nyitraderéki, berethalmi, kolozsvári, bártfai, lőcsei, kassai, nagydisznódi és nagyszebeni templomokról vett vasalások képeivel. Egri egyházmegye történetéhes (Adatok.) Az egri egyh.m. Irod.-Egyl. megbíz, szerk. Kandra Kabos. I—

III. Riz. 1885—1888. Ism. Századok. 1888. 479 Egyházművészeti Lap. Szerkeszti dr. Czobor Béla. I—VII. k. 1880—1886. Ábrákkal. Franklin-Társ. Eitelberger E. v. Edelberg : Zur Orientirung auf dem Gebiete der Baukunst und ihrer Terminologie. Mittheil, d. C. Com. 1856.1. 39—52., 69—77., 117—121. — — Das Album des Villard de Honnecourt. Mitth. d. C. Com. 1859. 145—149. — •— L. még Heider

—Eitelberger. Eperjesi Kálmán : A műemlékek ápolása Magyarországon. Főv. Lapok. 1877. 32. — — Falfestészet Magyarországon. Két közi. Pesti Napló. 1874 júl. 8. 9. 154., 155. sz. — •— Ujabb adatok rézmetszőink és rajzolóinkról. Hon. 1877 febr. 21. Erdély régebbi archeológiai irodalma és irodalmi munkásai említve Arch. Ért. 1899. 91—93.