Báró Forster Gyula: Magyarország műemlékei 2., A Műemlékek helyrajzi jegyzéke és irodalma (Budapest, 1905)

Magyarország műemlékeinek általános irodalma

Litva. Csúcsíves templom. Hőke L. jel. M. Biz. 1872. 120. Mária-Nosztra táj rajza és nevezetességei. Regélő. 1837. 48. 49. Mária-Nosztra. Majer István : Képes Újság. 1848. 23. Két képpel. Visszaemlékezés M.-Nosztrára. Pór : Csal. Lap. 1855. II. 38. Kéttornyú Pálos-kolostor-templom. Fényes E. : Mo. mai áll. II. 160. után Rómer-hagy. XVI. sz. cs. M. Biz. Rupp: Mo. helyr. t. I. 172—5. Hunfalvy J. : Mo. és Erd. Kép. II. 172. Hőke L. jel. M. Biz. 1872. 120. Ádám I. : Egy.-m. Lap. 1883. 70. 72. M. Biz. 1894. 143. 158. 200., 1895. 21. 41. Sztehlo O. felvételei. M. Biz. R. k. pleb. templom. XVIII. sz. Schern. Strig. 1902. 44. Nagy-Csalomia. L. Csalomia Nagy-Maros. Régi csúcsíves r. k. templom. Római feliratos kő Néder József házában. (1864.) Képes Ujs. II. 5. sz. Hnnfalvy J. : Mo. és Erd. Kép. I. 224. Díszes oszlop Pesenbach Ferencznél. Síremlék 138?-ból. Tollrajz. Rómer-hagy. M. Biz. XVI. sz. cs.. Hőke L. jel. M. Biz. 1872. 120. Némethi. Románkori templom. Rómer : Arch. Közi. X. II. füz. 33. Nyalábvár. L. Királyházi rom. Palánk vára. L Drégely-Palánk. Palást. Kis csúcsíves templom és kápolna. Hőke L. jel. M. Biz. 1872. 120. Patkós. Régi templomának romjai. Dr. Zipser: Mittheil. d. C, Com. 1863. 178. Seeherné síremléke. Dr. Jos. von Bergmann. Mittheil. d. C. Com. 1870. XX— XXII. Pecsenicz. L. Hont-Besenyő. Perőcsény. Ev. ref. templom tornya. Harang, 1506. Rómer-hagy. XLI. sz. cs. M. Biz. A falu határában Salgó vár romja. L. Nógrád-Salgó. Hőke L. jel. M. Biz. 1872. 120. Pribel. Csúcsíves templom. Hőke L. jel. M. Biz. 1872. 120. Puszta-Hébecz. Megújított csúcsíves templom. Hőke L. jel. M. Biz. 1872. 120 Ságh. Csúcsíves prépostsági temploma. Helyreállítva 1734. Rupp: Mo. helyr. t. I. 175—181. F.-Czinár. Mon. 53 — 56. Selmeczbánya. (Schemnitz.) Ziepser M. : Grund-Riess des gantzen Schemnitzer Reviers. Wien. ívrét. 1747. M. N, Múz. Schemniciensem L. R. Civitatem concernentia Acta A 1807. MSS. Saec. XIX. Frusta 4 in fol. M. N. Mus. Fol. Lat. 2960. Schemniciensis urbis topographia. — A. 1824. M. N. Múz. Quart. Lat. 525. Fillértár. I. 1834. 31. Fényes E. : Mo. m. áll. II. 145—148. Benczúr Miklós : Selmecz története. Honderű. 1847.1. 16. 17. Kachelmann Joh. Gesch. d. ung. Bergstädte unz ihre Umgebung. Erste Vorlesung. Schemnitz. 1853. Ism. Pauer Iván. Pesti Napló. 1855. I. 129. 130. Jancsik Ede: Vas. Ujs. 1861. 43. 44. Selmecz városa. Ország Tükre. 1863. 24. Három képpel. Vas. Ujs. 1867. 1. sz. Keleti G. rajzaival. Breznyik János : A selmeczbányai evang. egyház és lyceum története. Selmeczbánya. Joerges Ágost özv. és fia kny. 1388. 224. Ism. Századok. 1888. 781. és 1889. 69—73 Zsilinszky M. Rómer. Jgyzk. XXXIV. 164. M. Biz. Selmeczbánya képe. Rajz. Rauscher L. O.-M. Mon. Mo. VI. 79. Egyházi épületei. Rupp: Mo. helyr. t. 182-192. F.-Czinár: A templomosok egykori telepe a várban. Mon. IL 167. Steindl tanítványainak utazásáról szóló jel. M. Biz. 1876. 51. 55. H. I.: Műeml. oszt. Arch. Közi. V. 143-154. Könyöki rajzairól. M. Biz. 1890. 1. 25. 29. 44. 51. 76. 86. 113. 119. Sz.-Katalin-templom. Restauratiójáról. M. Biz. 1887. 17. 21. Sz.-Erzsébet-templom fenmaradt sanctuariuma. Helyreállításáról Szumrák Pál jel. M. Biz. 1885. 18. 23. L. még 1884. 66. 75., 1892.,64. 67. 126. A templom rajz. eml. Arch. Ért. 1877. 13. Arch. Ért. 1880. XVIII. 1. 1885. II. 1. Helyreállít, eml. Arch. Ért. 1893. 880. Egykori harang. 1480. Valószínűleg a régi várban találták, de 1771-ben repedése miatt újra öntötték. Rómer: Arch. Ért. V. 1871. 173. 1. Ironvázlata Mednyánszky Dénestől. Rómer-hagy. XLII. sz. cs. M. Biz. Benedic ave maria gracia plena dominus tecum saneta maria pro nobis ora iesum crist. feliratú harang, melylyel estve 9 órakor szoktak harangozni. Varsányi másolata. Rómer-hagy. XLVII. sz. cs. M. Biz. Verbum Domini manet in aeternum Anno Domini 1771. feliratú harang. Varsán}i adata. Rómer-hagy. XLVIII. sz. cs. M. Bíz. Ötvösművek: Selmeczbányai kehely. (Tulajdonosa?) Pulszky K, : Ötv. kiáll. 1. II. 133. 1. 20B. szám. Kehely a XVII. századból. Mint előbbi. U. ott. II. 134. 1. 27. sz. Kehely a XVIII. századból. Mint előbbiek. U. ott. II. 135. 1. 30B. Két kehely a XVIII. századból a Sz.-Katalin-templom tulajdonai. Mint előbbiek. U. ott. II. 139. 1. 4. sz. és 141. 1. 17. Rc. szám. Kehely a XVIII. századból. Selmecz város tulajdona. Mint előbbiek. U. o. II 142. 1. 37. B. szám. Steindl rajza egy selmeczi kehelyről. M. Biz. 1879. 80 86. 90. Kehely a XVIII. századból, a Kálvária tulajdona. Pulszky K. : Ötv. kiáll. 1. II. 140. 1. 15. Rc. sz. Arch. Ért. 1880. IL 1. Urmutató alakú ereklyetartó a XVIII. századból. (Tulajdonosa ?) Pulszky K. : Ötv kiáll. 1. II. 137. 1. 40. sz. Szenteltvíztartó a XVIII. századból. (Tulajdonosa?) Pulszky K. : Ötv. kiáll. 1. II. 145. 1. 01. sz.