Báró Forster Gyula: Magyarország műemlékei 2., A Műemlékek helyrajzi jegyzéke és irodalma (Budapest, 1905)

Magyarország műemlékeinek általános irodalma

Gossmich Anton Zechenter in Ofen. Anno 1770. Ecclesia Cziviensis Dicato Honori Xifixi Jesu et S. Joseph, sub Parocho Stephano Buzovinszky feliratú harang. Rómer. Jgyk XI. 33. és hagy. XLVIII. sz. cs. M. Biz. Dorogh. Római mértföldmutató kő. (A kőszénbánya felügyelő kőkertfalainak kerékvetője). Maler Károly mérnök levele. M. Biz. Rómer-hagy. XVI. sz. csomag. Római út nyomai. Főszolgabírói jel. M. Biz. lí)02. 12. Dömös. Rimély Károly : Dömös történeti adatok alapján. Családi Lapok. 1853. I. 3. sz. Dömös helység a Duna partján Vas. Ujs. 1806. 49. sz. Képpel. Rupp: Egykori prépostság és Pálos-rendháza. Mo. helyr. t. I. 33—4. 38—39. Nagy Imre : A dörmösi káptalan pecsétje. Arch. Ert. 1877. 152—6. Ádám J.: Pálosaink építk. Egyh.-m. Lap. 1883. 69. Nedeczky Gáspár : Dömös története és újabb leírása írta — dömösi plébános. Esztergom, 1880. Nyomatott Mellinger R.-nél. 8r. 147. Ism. Várnai. Magy. Sión. 1881. 143. Dömös apátság. A győri t. és r. f. II. 121. H. I.: Ó-ker. m. 54. Rómer-hagy. XVI. sz.cs. és Jgyk. XI. 92.106. XIX. 182.M. Biz. Csánki D. : Mo. fldr. I. 12. A monostor fönmaradt domborművei. Ipolyi: Műtört. t. I. 101. A dömösi ásatás. M. Biz. jegyzők. 1872. 20. A dömösi templomrom. H. L: Oesterr. Revue. 1865. II. 196. Műeml. oszt. Arch. Ért. 1885. XIX. Geduly J. jegyz. M. Biz. 1872. 123. Arch. Ért. 1900. 188. és 1901. 444. A Pálosok idejében épült pincze. Főszolgabiró jel. M. Biz. 1902. 12. Esztergom város és műemlékei általános irodalma. (Schmith N.). Archi-episcopi Strigoniensis compendio Lata. Tyrnaviae. 1752. Folio. Alm. v. Ung. 1778. 348. Ung. Mag. 1782. II. 326. Mind. Gyűjt. III. 1790. 184. Hormayr. Taschenb. II. 138. Képpel. Szepesházy : Denkwürdigkeiten. Eml. Rómer. Jgyk. XIX. 1—4. M. Biz. Rómer-hagy. Baranyai Franciscus : Disquisitio Notitiarum Antiquarum L. R. Civitatis Strigoniensis. Pestini. 1820. 8r. M. N. Múz. Ism. Y. Tud. Gyűjt. 1821. VIII. 20. Ugyanaz, 1823. 8r. M. N. Múz. Baranyai Ferencz : Az esztergomi vár iránt kifejtendő régiségeknek újra felvétele Y. álorezos támadásai ellen. Pest. 1823. Tud. Gyűjt. 1824. IV. 92. Birkés Endre: Regélő. 1835. 73—83. A vár rajzával; és 1835. 7, 3. Esztergom. Árpadia. III. 1828. 227. Képpel. Majer István: Vas. Ujs. 1850. 72—37. 40. Képekkel. Nyulassy Antal: Esztergom hajdan. Családi Lapok. 1856. II. 17—18. Vámbéry Ármin : Esztergom bevétele. 1643. Pecsevi török tört. író kézirata után. Vas. Ujs. 1860. 10. Katona István: Analecta de Strigonio. Magy. Sión. 1803. 561. 641. Knauz Nándor : Az esztergomi érsekségnek Árpádkori okmányai. Magy. Sión. 1863. 52. 129. 203. 289. 368. 450. 529. 612. 697. 761. 836. 917. — — Az esztergomi főkáptalannak Árpádkori okmányai. Magy. Sión. 1864. 33. 121. 205. 285. 371. 432. 521. 595. 677. 776. 838. 945., 1865. 56. 141. 218. 293. 380. 458. 544. 623. 692. 763. 842. 933. — — Külön lenyomatok : Esztergomi főegyháznak okmánytára 1. füzet. Az esztergomi érsekség Árpádkori okmányai. Esztergom 1863. 8r. III. 1. IL füz. Az esztergomi főkáptalannak Árpádkori okmányai 8r. 256. Csáka Károly : Adalékok Esztergom XIII. századi helyiratához. Magyar Sión. 1867. 332. Rupp : Esztergom szent épületeivel. Mo. helyr. t. I. 3—32. Esztergom. Haz. s a Külf. 1867. 22. Képpel. Esztergom 1664-ben. „Esztergom". 1875. 1. Képpel. Esztergom történetéből. U. ott 1875. 11. H. I. Szerelmey : Magy. hajd. és jelenbeli czikkc eml. Ipolyi : Arch. Közi. II. 200. Knauz N. : Monumenta Ecclesiae Strigoniensis. Tomus I. 1874. N. 4r. XLVIII. és 088. 1. Ism. Várnai. Magy. Sión. 1874. 626. Tom. II. 1882. N. 4r. XLVIII. és 883. 1. Ism. V. A. U. ott. 1882. 687. Rényi Rezső: Esztergom. Vas. Ujs. 1880. 25. sz. Emlékkönyv. Főmag. és főt. Simor János . . . esztergomi érsek. Aranymiséjének ünnepére. MDCCCLXXXL. Mindszent hava 28. Fölajánlja az esztergomi főegyházm. papság. Esztergomban. Folio. 300. Több műmelléklet és fametszettel. Esztergom monográfiája. Dr. O. J. Esztergomi Közlöny. 1887. 36. sz. Körösi László, Esztergom: Esztergom. 1887. IGr. Poór Antal : Esztergom építményei a XIV. sz.-ban. Arch. Ért. 1890. 285. Esztergom épít. emlékei. Eml. Arch. Ért. 1891. 370. Esztergom régészeti jelentősége. Arch. Ért. 1892. 445. Németh Lajos : A vár és város egykori részei. Az Esztergom vidéki rég. és tört. társ. Első Évkönyve. 1896. 33—36. - — Emléklapok Esztergom múltjából. írta Némethy L. Kiadja az Esztergom vidéki rég. és t. társ. Esztergom. 1900. Buzárovics Gusztáv könyvnyomdája. 8. 416. XXXVII. Öt táblával. Ism. Századok. 1900. 844—5. Kollányi Fr. : P^sztergomi kanonokok. Eszterg. 1900. Buzárovics G. 8. XVI. t. 547 1. 1100—1900. Ism. Magy. Sión. 1900. 386. Századok. 1900. 496—7. és 526—530. Kollányi Ferencz : Visitatió capituli e. m. Strigoniensis. Anno 1397. Közli —. Budapest 1901. Athenaeum kny. Sr. 71. 1. Külön lenyomat a Tört. Tár. 1901. évf.-ból. Római emlékek Esztergomban. Római feliratos kő Ó-Budáról. Láncz Lázár kanonok házi kertjében a földben. Fogadalmi kő a primási palota lépcsőházában. Rómer: Arch. Közi. X. 33. 37. Római hídfő nyomai. H. I.: Műeml. oszt. Arch. Ért. 1885. XIX. 1. Csévről az esztergomi főgimnáziumba került római feliratos kő. Récsey V. : Arch. Ért. 1894. 284—5. Fogadalmi oltárak, valószínűleg Aquincumból a primási palotában. Fröhlich Róbert: Arch. Ért. 1891. 227. és 231. 14. sz. Római sírkövek mészkőből, találták Esztergom közelében a téglavető mellett. A primási udvarban. Fröhlich R. : Arch. Ért. 1891. 231. 1. 17. sz., 235. 1. 23. sz., 236. 1. 24. 20. sz. Római felirattöredéke. Találtatott Ekelen, Komárommegyében. Ott van, hol az előbbiek. Fröhlich R. : Arch. Ért. 1891. 238. 31. sz. Római sírláda töredéke mészkőből. U. o. Fröhlich R. : Arch. Ért. 1891. 238. Bánomhegy tövénél és Bischitzky-ház alapjából előjött római maradványok. M. Biz. Rómer-hagy. XVI. sz. cs. és Jgyk. XII. 6. Esztergom egykori bazilikája és maradványai. Széless György : Descriptio inseriptionum Ecclesiae Metropolitanae Strigoniensis Cognominatae : „Szép templom" czímű füzete (Strigonii 1765.) az Esztergom főmegye könyvtárban. Két példány van a fővárosi könyvtárban is, s ezekből kitűnik, hogy az esztergomi példányban nincs benne a czímlap után külön lapra nyomatott kép,