Báró Forster Gyula: Magyarország műemlékei 2., A Műemlékek helyrajzi jegyzéke és irodalma (Budapest, 1905)

Magyarország műemlékeinek általános irodalma

CSONGRÁD VÁRMEGYE MŰEMLÉKEI. A) A megye általános irodalma. 1. B. J.: Csongrádmegye mutljából. Szentesi Lap. 1887. 35. sz. 2. Bercez Sándor: Csongrádmegyei tört. és. rég. társulat 1899. Évkönyve. Szerk. —. Ismertetése a.-tói. Arch. Ért. 1901. 383. 3. Horváth János: Csongrád vármegye múltjából. Aradi Közi. 1889. 298. sz. 4. Váry Gellért : Visszapillantás Csongrád múltjára. JászKúnság. 1869. 10—11. 5. Zsilinszky Mihály: Csongrád vármegye története. írta dr. Zsilinszky Mihály I. r. Budapest. 1897. Kiadja Csongrád vármegye közönsége. Egy térkép, czímerrajzai és több képpel. 8r. VIII. f 284 1. Ism. D. L. Századok. 1897. 519—523. Dudás Gy.: Arch. Ért. 1898. 273—4. II. r. Bp. 1898. 8r. 2 336. 1. Ism. Századok. 1899. 91., 1900. 69—70. III. r. Bp. 1900. 8r. IV. 510. 1. Ism. Századok. 1901. 255—557. 6. Zsilinszky Mihály: Csongrádmegye a török hódoltság korában Századok. 1892. 213. 231. 457—466. 811—830. B) Csongrád vármegye műemlékei és azok irodalma. Algyő. Az albei prem. apátság helye (?) F.-Czinár. Mon. II. 5. 1. után. M. Biz. Rómer-hagy. XVI. sz. cs. Csomorkányi puszta templom romja. L. Hódmezővásárhely határában. Csongrád. Belvárosi templom. 1722. Harang, melyet a Kőrösnek Tiszába szakadásánál vontak ki a halászok. Felirata M. T. H. S. Cosse mich Anno MDCXXXII. (1632.) Georg Wierd in Epperjes. Bednar József levele 1876 márcz. 10. Rómer-hagy. XL. sz. cs. M. Biz. X. : Csongrád szentegyházai. Kath. Néplap. 1864. 46. sz. A Fekete város (régi belső város = Csernagrad) pogány várának gátjai, hol a XVIII. sz. 1728. temploma és tornya áll. Kovács jegyző jel. M. Biz. 1901. 170. Farkas Sándor: Arch. Ért. 1890. 356. Várhát vagy Pogányvár nevű magaslat. Eml. Századok. 1898. 904: Ecser. Templomrom. Hatósági jel. M. Biz. 1901. 176. Hódmezővásárhely. Nagy Ferencz : Hódmezővásárhely rövid rajzolatja. Tud. Gyűjt. 819. II. 34. Szathmáry Károly : Hódmezővásárhely. Táj- és népismertetése. Regélő. 1843. 35. 36. Ballagi A. : Hódmezővásárhely. Képekkel. Bpest. 1890. 8r. Szercmlei Samu: Hódmezővásárhely története. A hon ezeréves fennállása emtékezetére a városi törvényhatóság megbízásából írta. I. k. a barbárság kora kezdettől I. Sz.-István királyig. 1900. Hornyánszky V. könyvny. Bp. 8r. XXVIII. 488. 2. Sok képpel. Ismert. Századok. 1900. 668—9. II. k. I. Istvántól a mohácsi vészig. Bp. Hornyánszky V. kny. 8. XI. 476. 1901. Sok képpel. Pusztaszőllősi sánczolatok. Nagytatár sáncz. Hódmezővásárhely határának keleti csúcsán. Andrássy Gyula : Ilyen czímű 2V2 folio ív kézirat. Rómer iratai. M. N. Múz. Rég. t. XIV. sz. cs. Görög-féle térkép után eml. Rómer-hagy. XVI. sz. cs. M. Biz. Szeremlei Samu : Századok. 1898. 903—905. Római fogadalmi oltárok Ószőnybőlagymn.-ban. 1—3. Fröhlich Róbert: Arch. Ért. 1891. 224. 227. 1. 5. szám. 231. 1. 13. sz. Római sírládák, melyeket Ószőnyben találtak. A gymnasium birtokában. Fröhlich: U. ott. 1891. 233. 1. 19. sz. és 233. 1. 28. sz. Római sírtáblák Oszőnyből. Ugyanott. Arch. Ért. 1891. 237. 1. 28. és 29. sz.