Báró Forster Gyula: Magyarország műemlékei 2., A Műemlékek helyrajzi jegyzéke és irodalma (Budapest, 1905)

Előszó

melyek nem akarnak az ő múltjukkal szakítani . . . Fajunk kútforrásai kimeríthetetlenek, mint azok, melyek földünkben rejlenek. Szép és megfontolást érdemel a hősnek régi legendája, ki hatalmas szorítással öleli át a földet, mely őtet teremtette, hogy visszanyerje erőit és ifjúságát."

1 Ezt a czélt kívánja szolgálja emlékeink sorozatának összállítása. És ha az a jegyzék, melyet az irodalomra vonatkozó gazdag adatokkal kiegészítve most közzé bocsátunk, mégannyi fogyatkozásban szenved is, melyeket maga a buzgó író legjobban ismer, ha „nem mondható sem teljesnek, sem tökéletesnek . . . Vannak hibák, melyek kijavítandók azok által, kik azt megbírálni illetékesek", mint ezt az olasz miniszter azemlékeknek a tíz kerületi hivatal együttes működésével szerkesztett egyszerű névsoros jegyzékére mondja, szerzője mégis elévülhetetlen érdemet szerzett eme fáradságos munkájával, mely fölötte hasznos szolgálatot fog tenni,, mert egyrészt tájékoztatni fogja nemcsak a lelkes érdeklődőket, hanem az ellenőrzésre és felügyeletre hivatott hatóságokat is, hogy mely építmények tartoznak hazánk történelmi és művészeti emlékei közé, másrészt pedig alapul fog szolgálni arra, hogy hivatott munkatársak segélyével minél előbb meg lehessen szerkeszteni azoknak az emlékeknek hivatalos jegyzékét, melyek tulajdonosaira a vallásés közoktatásügyi miniszter döntése alapján a fentartási kötelezettség a törvény értelmében is hárul. Budapest, 1905 deczember 22-én. BR. FORSTER GYULA. Baunier André czikke : La Décentralisation par l'art et les moeurs.