Báró Forster Gyula: Magyarország műemlékei 2., A Műemlékek helyrajzi jegyzéke és irodalma (Budapest, 1905)

Magyarország műemlékeinek általános irodalma

Ér-Semjén. Ev. ref. templom csúcsíves kapuval. Átalakítva 1780. bővítve 1795.) Arch. Ért. 1897. 374. Bunyitay V. jel. M. Biz. 1901. 47. A váradi p. t. III. 295—6. Mo. vm. Bihar vm. 75. Ér-Szakácsi. Átalakított középkori templom Majusculas feliratú harang. Arch. Ért. 1897. 374. 375. Ér-Tarcsa. G. k. templom. Schem. M.-Varad. gr. r. 1900. 225. Farkaspatak. G. k. templom 1700 körül épült. Mo. vm. Bihar vm. 76. Fejértó. Egykori templomának maradványai. Bunyitay V.: A váradi p. t. III. 233. Fegyvernek. Csúcsíves temlomtorony. Ipolyi A. : Műtört. t. I. 508. Fekete-Bátor. Két rom, egyik a templom környékén, másik a falu keleti végén. Az a Toldyak vármaradványa, ez a „Veres barátok kolostorának" romja. A templomrom alatt sírbolt. Milecz J.: Délm. t. Ért. II. 1876. 178. Bunyitay V.: A váradi p. t. II. 425. Mo. vm. Bihar vm. 77. Fekete-Gent. Átalakított csúcsíves templom. 1401. Arch. Ért. 1897. 374. Fekete-Györös. Templomtornyában régi egyházának gyüszúalakú harangja. Arch. Ért. 1897. 375. Mo. vm. Bihar vm. 78. Fekete-Patak. G. k. templom. 1785. Mo. vm. Bihar vm. 78. Feketetó. A Sebesvár aljáról vezető római út nyomai. A falu nyugati szélén a völgyben négyszögű római töltés és köralakú erőd nyomai C. Goos : Ver. N. F. XIII. 1876. 273. A templom halhólyagos ablakai Egyik támpilléren 1483. évszám. Fapersely. 1693. Régi, íves kapuval ellátott körfal. Rómer iratai M. N. Múz. Oct. Hung. 501. Tora. I. és Jgyk. XIV. 47., XXVI. 84. Fekete-Tót. G. k. templom. Telek nevű dülön torony romjai. (Hagyomány szerint várelő bástya Bunyitay V. jel. M. 1901. 47 Mo. vm. Bihar vm. 78. Fekete-Tótról Talpasra vivő úttól balra az erdőben Dalom elpusztult helység téglatemplomának helye. Bunyitay V. : A váradi p. t. III. 453. Felső-Abrány. Egykori prem. monostora, mai temploma 1745. F.-Czinár : Mon. II. 8. Rupp: Mo. helyr. t. IV. 253—5. Bunyitay V. : À váradi p. t. II. 404—8. iYlaprajz és oldalnézettel. Eml. Arch. Ért. 1897. 373. Csánki D. : Mo. fldr. I. 601. Bunyitay jel. M. Biz. 1901. 47. (Románkori templomát lebontották ?) Ev. ref.^templom épült a XVI. sz. vége felé. Mo. vm. Bihar vm. 79. Felső-Derna. Régi düledező g. k. fatemplom. Mo. vm. Bihar vm. 79. Felső-Lugas. G. k. templom. 1720. Mo. vm. Bihar vm. 80. Felső-Topa. G. k. 1731. Mo. vm. Bihar vm. 80. Feneres. G. k. templom. (Épült ?) Mo. vm. Bihar vm. 80. Fenes. Egykori téglatemplomának maradványai a temetőben. Arch. Ért. 1897. 374. Bunyitay V. : A váradi p. t. III. 454. Várrom, (Bélavár a XIII. századból). Bunyitay V. :A váradi p. t. II. 309—314. Alaprajz cs távlati képpel. Mo. vm. Bihar vm. 80. Képpel. Századok: 1900. 550. 3. sz. jegyzetben. G. k. templom. Schein. M.-Varad. gr. r. 1900. 200. Fugyi (Fudi). Rom. ízlésű hajó és csúcsíves szentélyű ev. ref, templom, átalakítva. H. I.: Műeml. oszt. Arch. Ért. 1887. 350. Arch. Ért. 1897. 373. Bunyitay V. : A váradi p. t. III. 410—12. A templom táv. képével. jel. M. Biz. 1901. 47. G. k. templom. (Kora ?) Mo. vm. Bihar vm. 81. A ref. templom képe. 416. 1. Fugyivásárhely. Csúcsíves templomtorony. Arch. Ért. 1897. 374. Mellette az egykori Paulimus templom nyomai. U. ott. H. I.: Műeml. Oszt. Arch. Ért. 1887. 351. Bunyitay V. : A váradi p. t. III. 443 — 4. A templom távi. képével. G. k. templom a XVIII. sz. közepéről. Mo. vm. Bihar vm. 82. Fúrta. R. k. templom. 1782—6. Ev. ref. templom. Épült 1720. régi alapokon. 1771ben megnagyobbították. Arany kehely. Mo. vm. Bihar vm. 82. Füzegy. G. k. templom. 1700 körül. Schem. M.-Varad. gr. r. 1900. 200. Mo. vm. Bihar vm. 82. Gáborján. Régi ev. ref. templom átalakítva. Mo. vm. Bihar vm. 83. Váncsod és Szent-Péterszeg határainak összeszögellésénél Földvár nevű helyen az elpusztult Tótfalu nyomai, hol az egykori gaborjáni apátság állott. Bunyitay V. : A váradi p. t. II. 367- 370. Gáborján mellett délre Keresztúr templomának alapjai. Bunyitay V. : A váradi p. t III. 250. Gálos-Petri. Ev. ref. templom. 1621. átalakítva. Mo. vm. Bihar vm. 84. Egykori templomának helye a község közepén álló dombon, lebontották már a XVIII. században. Bunyitay V. : A váradi p. t. III, 237. — — jel. M. Biz. 1901. 47.