Báró Forster Gyula: Magyarország műemlékei 2., A Műemlékek helyrajzi jegyzéke és irodalma (Budapest, 1905)
Magyarország műemlékeinek általános irodalma
BACS-BODROG VARMEGYE MŰEMLÉKEI. AJ A megye általános irodalma. 1. Bodrog vármegye az elökorban. Történeti pályamunka. MS. saec. XIX. Fol. 76. in 2°. M. N. Múz. Fol. Hung. 1169. 2. A Bács-Bodrog vármegyei Tört. Társ. Evk. I—X. kötet (1885—1894.) Szerk. Groszschmid Gábor. — XI—(1895)—XIV. (1898.) Szerk. dr. Dudás Gyula. Zombor. 8°. Bittermann Nándor. XV—XVI. (1899— 1900.) Szerk. Roediger Lajos. Ismertetései Arch. Ért. 1898. 74—75., 1899. 380—381., 1901. 383—4. — Századok. 1900. 370—371. 3. Bács-Bodrog vármegye területén létező sánczok. Említve Arch. Ért. 1897. 266 4. Bergmann Ágoston : Adalékok Bácsmegye múltjához. „Bácska". 1881. 17. 18. 19. sz. 5. Bierbrunner Gusztáv: A bács-szerémi ág. hitv. ev. egyházmegye monográfiája. Az egyházm. megb. összeállította. — Újvidék, 1902. Jokovics György kny. 8r. 254 1. 6. Cziráky Gyula: Bácsmegyei sánczokról. Arch. Ért. 1904. 237—241. 7. Doniszlovits V. : Bodrogh vármegye története. Bácska. 1882 6. 10. 11. 13. 14. 15. sz. — B.-B. vm. helységeinek tört. Bácska. 1882. 33. 35. 30. 37. sz. 8. Dudás Ödön : Bács-Bodrogh. Évnegyedes folyóirat a helytörténelem, népisme, statisztika és régészet köréből. Szerkeszti —. Pacsér, 1878. A szerkesztő tulajdona és kiadása. 8°. 340 1. — — Bács-Bodr. vm. hiteles helyei. „Bácska." 1884. 101. sz. — — Bács-Bodr. vm. rég. eml. írta —. Zenta ; 1880. Kis 8r. 120 1. Ism. Arch. Ért. 1880. 150. és 180. 183. Századok. 1886. 277 — 8. Bácska. 1886. 12. — — Bácskai régiségek. Bácska. 1887. 88. sz. Dudás Ödön : .Szerb parochiák a Bácskaságon a XVIII. században. Bács-Bodr. tört. t. Évk. VII. 1891. 26—29. — — Regesták az Országos Levéltárból. Bács-Bodr. vm. tört.-hez a XV. századból. I— III. közi. BácsBodr. tört. társ. Évk. 1894-re. X. IV—V. közi. U. ott. 1895. 40. 1. 106 VI. közi. 1896. XII. füz. — — A bácskai és bánsági szerbek szereplésének története. 1526—1711. Bács-Bodr. tört. társ. Évk. XII. 1896. 67. 143. 1. — — Bács-Bodrog vármegye egyetemes monográfiája. Szerk. és nag}-részben írta •—. I. k. 640. 1. 16 ábrával. II. k. 613. 1. 1896. Zombor. Bittermann N. és Fia knyomd. Ismertetései. Érdujhelyi Menyhért : Századok. 1896. 927—931. Arch. Ért. 1897. 265—6. A lapok ismertetései reprodukálva. Bács-Bodrog vm. tört. társ. XII. 186—191. 1. — — Régi romok jegyzéke Bács-Bodrog vm. területéről. Közli D. Gy. A Bács-Bodr. vm. tört. társ. Évk. XIII. 1897. 123—128. Ism. Arch. Ért. 1897. 446. — — Vidékünk a rómaiak korában. írta —. Bács-Bodr. tört. társ. Évk. III. 8-14. — — Volt-e Bácsban önálló püspökség? Bács-Bodr. tört. társ. Évk. I. k. III IV. füz. 61—65. — — A római sánczok kérdéséhez. Bácska. 1887. 14. sz. L. még római sánczokról. — — Bács-Bodrogmegye monographiájáról. Századok. 1897. 79—80. (A római sánczokról stb.) Bácskai halmok és földvárakról. Arch. Ért. 1903. 375—378. 9. Groszschmid Gábor: Bács vármegye Zsigmond király alatt. 1431 — 1432. Bács-Bodr. tört. társ. Évk. VI. 113—137.
