Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2004. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal tájékoztatója (Budapest, 2004)

MŰHELY - Nováki Gyula: Kuruc kori várak, sáncok Dunaföldvár – Solt – Dunakömlőd térségében

mérésre is,

127 de azon egyáltalán nincs sáncábrázolás a mondott helyen, a Bottyánvár alatt. Immár Markóra hivatkozva szerepel a jobb parti hídfősánc Esze Tamásnál

128 és Bánkuti Imrénél

129 is. Bánkuti ezzel kapcsolatban említ egy levelet is, melyet Rákóczi írt Barkóczy Ferencnek és abban meghagyta, hogy Bottyán az imsósi híd „átellenében" sáncot ásasson a Duna-parton. Bottyán 1705. április 10-én már a „gömlődi sánc"-ból írt Károlyinak. Ez a sánc pedig a Bottyánvárral azonos. Végül még Hrenkó Pált említem, akinél az imsósi jobb parti hídfősánc már hivatkozás nélkül, magától értetődően szerepel.

130 Az imsósi jobb parti hídfősáncra tehát nincs biztos adatunk. A Bottyánvár keleti, igen meredek oldala alatt már közvetlenül a Duna folyt, aligha volt hely a jobb parton külön hídfősáncra. De erre nem is volt szükség, mert a Bottyánvár közvetlenül a hídfő fölé magasodott, annak védelmét onnan is elláthatták. Dunakömlőd-Bottyánvár Bottyánvár történetét a történészek már többször, részletesen feldolgozták. A helyszín felkeresésére azonban ritkán került sor. Csak kevés, futólagos megjegyzésből tudjuk, hogy néhányan jártak is a várban. Bizonyos, hogy Thaly Kálmán ott járt, mert 1865-ben ezt írta: „Tolnában Kömlőd határában még állnak a szőlőkoszorúzta hegyek tetején a sánczok, a melyeket ő (Bottyán) hányatott."

131 Három év múlva pedig a következőket olvashatjuk: „Ma is gyakran találnak a szőlőkapások a szétdúlt sáncai között libertás pénzeket. Romjairól gyönyörű kilátás nyílik Tolna hegyeire, a Duna mostani folyására és az alföldi végtelen rónákra." Ugyanekkor közölt egy távlati rajzot a Bottyánvárról, mint írja: „Képünk a paksi szőlőhegyekről levéve mutatja, ahonnét egykor ostromolták."

132 A rajz a vár legkorábbi ismert ábrázolása, de nem pontos, nem a valóságot tükrözi, készítőjét nem ismerjük. Közvetett úton értesülünk arról, hogy Nóvák Sándor paksi orvos ismerte a Bottyánvárat. Ezzel kapcsolatban ugyanis levelet és rajzot küldött Rómer Flórisnak, aki ezt 1874 január és február hónapban két levélben köszönte meg és jelezte, hogy átadta Thalynak. Nóvák levelét és a rajzot sajnos nem ismerjük.

133 Valószínű, hogy Hőke Lajos is járt a helyszínen, mert említette, hogy a „Sánchegy" dunaparti oldalát a sánc egy részével együtt rézsút leásták, az alatta elvonuló országút biztonsága érdekében.

134 Ezt a mai 6-os utat azután alakították ki a domb keleti lábánál, miután 1840 körül Paks előtt az Imsós nagy kanyarát átvágták és a Bottyánvár alatt megszűnt a Duna medre. A régi út a domb nyugati oldala alatt húzódott Paks irányában. Schilling Rogér Bottyánvár történetét csak röviden írta le, a helyszínről pedig csak ennyit említ: „A hegy tetején ma is láthatók a sáncok".

135 Markó Árpád részletesen foglalkozott Bottyánvár történetével, de nem tudunk arról, járt-e a helyszínen. Megemlíti, hogy romjai „ma is láthatók", feltehetően Schilling alapján. Markó a sáncról ugyan ad egy rövid leírást,

136 de ez csak általában vonatkozik a kuruc kori sáncokra, a Bottyánvár sáncának szerkezetét, feltárás hiányában, nem ismerhette.