Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2004. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal tájékoztatója (Budapest, 2004)
MŰHELY - Nováki Gyula: Kuruc kori várak, sáncok Dunaföldvár – Solt – Dunakömlőd térségében
Az Imsós és Kömlőd körüli csapatok Bottyán parancsnoksága alatt voltak. 1704. május 13-án Szécsényi Pál, a császáriak békebiztosa Rákóczit az ordasi táborban (más adat szerint Pakson) kereste fel, a tárgyalás eredménytelen volt. 100 1704. június 13-án a kurucok vereséget szenvedtek Koroncón, augusztusban Forgách megvert serege már Földvár felé vonult vissza. Szeptember első napjaiban Károlyi a „paksi hídon" vonult vissza, amelyet maga után felszedetett. A kuruc sereg másik része Soltnál kelt át a Dunán. 101 1704. szeptember 14-én Heister elfoglalta Földvárt, a vár hosszú ideig császári kézen maradt. A kurucok számára a Dunán való átkelésre ez a hely nem volt alkalmas. 1705. január végén Rákóczi utasította Bottyánt, hogy Földvártól délebbre keressenek hídverésre alkalmas helyet. Februárban Bottyán és Saint Just francia hadmérnök ismét az Imsóst tartotta erre legalkalmasabbnak. 102 Az Imsósban ekkor még nem volt megfelelő hely, ezért márciusban a solti sáncban kezdték a hidat előkészíteni. Rákóczi úgy rendelkezett, hogy az imsósi sánc építését (ami feltehetően az előző évi munka folytatását jelentette) Török András, a hidét és a túloldali sáncét (Bottyánvár), a Duna jobb partján Bottyán vezesse. 10 ' 1705. április 3-4-én Bottyán már arról számolt be, hogy az imsósi sánc készen van, és most kezdi a Kömlőd feletti Bottyánvár építését. 104 Soltról a félig kész hidat leúsztatták a Dunán az Imsós kanyarába és ott állították össze. 105 1705 júniusában a kurucok ostroma Földvár ellen sikertelen volt, a császáriakat Glöckelsperg serege felmentette az ostrom alól, Esterházy Dániel elsietett hadmozdulattal visszavonta a csapatait az imsósi hídon át a Duna bal partjára. Június 22-én Bottyánvár is elesett, másnap a császáriak az elfoglalt magaslatról lőtték az imsósi sáncot. A labancok a hídon is átmentek, de csak rövid ideig voltak az imsósi sáncnál, mert a kurucok gyorsan visszafoglalták, a hidat pedig kettészakították. 106 Pár nap múlva azonban árvíz borította el az imsósi sáncot és Rákóczi meghagyta Esterházynak, ürítsék ki. 107 Hellepront Kalocsáról jelentette Rákóczinak, hogy a németek csak kis mértékben tudták megrongálni az imsósi sáncot, de az árok tele van vízzel, a sánc használhatatlan és hivatkozva a fejdelem parancsára, a sáncot le fogja hordatni. 108 Arra nincs közvetlen adat, hogy ez valóban megtörtént-e, mindenesetre a helyszínen ma is áll a sánc. 1705. szeptember 19-én a császáriak elhagyták Földvárt és a Bottyánvárat. 109 A kurucok mindkettőbe ismét bevonultak és Földvárnál újból hídépítésbe kezdtek. Imsós sánca és hídja ekkor nem került szóba. 110 Az 1706. február 14-i igali vereség után Bottyánvár ismét elveszett, de Földvár a kurucok kezén maradt, itt volt a kurucok számára a legfontosabb átkelőhely a Dunán. November 12-én említik, hogy Paksnál kompokat rejtettek el, Palásti Ferenc pedig a Bottyánvárnál jött át a Dunán. 111 Tehát itt sem szűnt meg teljesen az átkelés, de híd már nem volt. Egy év múlva, 1708. szeptember 21-én az árulással vádolt Bezerédit és társait Imsósnál szállították át a Dunán. 112 Erről az átkelőhelyről az utolsó adat 1710. július 25-ről származik. A kurucok ez idő tájban még egy rövid hadjáratot hajtottak végre a Dunántúlon, és ekkor maga Rákóczi szállított muníciót 50 karabélyos kíséretében az Imsóshoz, ahol hajók álltak rendelkezésre. 113 Az imsósi sáncot és az átkelőhelyet ezután már sehol sem említik.
