Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2004. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal tájékoztatója (Budapest, 2004)

MŰHELY - Nováki Gyula: Kuruc kori várak, sáncok Dunaföldvár – Solt – Dunakömlőd térségében

is voltak. (6. ábra) Kozák Éva leírása szerint karókkal erősítették össze a cölöpöket, s a hézagokat döngölt földdel töltötték ki. A kettős cölöpsor alatt a lejtőn ugyancsak kettős cölöpsor nyomai kerültek elő. Nem volt lehetőség a palánk teljes feltárására, de ez a viszonylag kis területre korlátozódott eredmény is jól érzékelteti az erődítmény lényegét: kettős cölöpsor, gerendával vagy hasított (háromszögletű) karókkal összekötve, a közökbe pedig földet döngöltekbe. A cölöpök átmérője 16-32 cm között váltakozott, felettük az ásatás idején 1,5 m vastag újkori feltöltés volt. A toronytól nyugatra, a várudvar mai bejáratánál ásott kutatóárok metszetében kialakuló egykori árok és töltés feltehetően az itt húzódó sánc és árok maradványa. Ennek csak kis részletét lehetett feltárni, a feltételezhető erődítési vonal folytatását nem ismerjük. A sánc feltöltésében őskori és középkori cserepeket találtak. Kozák Éva megállapítása szerint a feltárt palánk a legfelső védvonalat jelentette, korát pedig a 16. század második felében jelölte meg.

59 Mivel az egykorú adatok szerint a kuruc korban is jelentős sáncépítési és javítási munkák folytak, felmerül a kérdés, a feltárt maradványok egy része esetleg nem a kuruc korból származik-e. A késői török -és kuruc kori palánk-, illetve sáncépítés a leírások szerint lényegében azonos volt. Az ásatás lehetőségei sajnos nem engedték meg ennek részletesebb vizsgálatát. A kuruc kori levelezésekben is említett alsó két palánk helye, távolabb a toronytól, ma már teljesen beépített területre esik, pontos helyüket nem ismerjük. Dunaföldvárral kapcsolatban még egy helyet kell említeni. Bottyán 1705. június 4én a dunaföldvári kolostorral (várral) szembeni szőlőhegyen nézett körül, ágyúhelyet keresve az ostromhoz.

60 Ez feltehetően a Tudom-heggyel azonos, Dunaföldvár délkeleti széle felett. Északnyugati irányba kiugró, 30-40 m széles hegynyelv, meredek oldalakkal, a vár tornyától délkeletre kb. 500 méterre. Az egész hegyet szőlő és gyümölcsös foglalja el. Szelle Zsigmond figyelt fel a hegy oldalában (ma is meglévő) lépcsőzetes teraszozásra. Véleménye szerint a földművelés hozta létre ezeket, de megemlítette, hogy talán az 1705ös ostrom alkalmával ágyúállásként szolgáltak.

61 Cziráky Gyula is említi ezeket, de ő már határozottan a kuruc kori ágyúállásokkal hozta összefüggésbe. Szerinte a Kálvária-dombon is voltak ekkor ágyúállások,

62 bár erre sincs egykorú adat. A két dombot a szőlővel és gyümölcsösökkel kapcsolatos földmunkák annyira átalakították, hogy a most látható teraszokban aligha láthatunk egykori ágyúállásokat. Különben is az ostrom annyira rövid volt, hogy ezzel kapcsolatban nem gondolhatunk jelentős földmunkákra. A solti sánc A solti sánc építésének pontos idejét nem ismerjük. 1704. március végén Károlyinak a Dunántúlról visszamenekülő serege Földvárnál kelt át a Dunán, a solti sáncról ekkor még nem esik szó.

65 Első említését 1704. április 2-áról ismerjük, amikor Rákóczi utasította Károlyit, hogy Kecskemétről vigyen ágyúkat a solti sánchoz.

64 A solti sánc tehát ekkor már állt és ettől kezdve igen gyakran találkozunk vele. Állandóan kuruc kézben maradt, fontos