Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2004. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal tájékoztatója (Budapest, 2004)

MŰHELY - Nováki Gyula: Kuruc kori várak, sáncok Dunaföldvár – Solt – Dunakömlőd térségében

1896-os monográfiája Földvár vonatkozásában elsősorban az ő eredményeiken alapult. Szóba hozta a Bottyánvárat is, de tévedésből „Bottyánsánc" név alatt.

11 Pár évtizeddel később, 1933-ban Schilling Rogér Kömlőd és Németkér történetén belül röviden ismertette a kuruc kor környékbeli eseményeit, említette a sáncokat és közölte Quits 1778. évi térképét, amelyen a Bottyánvár első hiteles rajza található.

12 Ezzel egy időben, 1933

13 és 1934-ben

11 Markó Árpád a Földvár és Kömlőd térségében 1705ben lezajlott eseményeket értékelte hadászati szempontból. 1938-ban Kiss István Simontornya kuruc korával kapcsolatban röviden kitért Földvárra is.

15 Az 1705-ös földvári ostrom szerepelt Várkonyi Ágnes összefoglaló munkájában is.

16 1954-ben Esze Tamás értékelte ki az 1705-ös eseményeket,

17 egy évvel később pedig 1703-1710 közötti dokumentumokat közölt, amelyekben több, számunkra értékes adatot találunk. Ezekhez magyarázó jegyzeteket is fűzött.

18 Gottreich László 1960-ban a kuruc tüzérséget ismertette, többek között az itt tárgyalt környéken 1705-ben használtakat is.

19 1967-ben,

20 majd 1990-ben

21 Nagy Béla Solt helytörténetén belül tett kísérletet a „solti sánc" helyének meghatározására. 1969 fordulópontot jelent e téren, ekkor adták ki Bánkuti Imre történeti monográfiáját, aki Thaly és Hornyik óta ismét részletesen ismertette és kiértékelte az itt történteket az egész kuruc szabadságharc idejéből.

22 1975-ben külön is foglakozott az 1704. évi első dunántúli hadjárattal.

23 Közben a történészek feldolgozásaihoz már a régészeti kutatás is hozzájárult. 1964ben és 1966-ban Kozák Éva Földvár várának középpontját kutatta meg a Csonkatorony körül. Előkerültek az egykori sánc nyomai, amelyek megérték a kuruc kort is. Kozák az eredményeket több közleményben ismertette.

24 1974-75-ben Bendefy László - térképtörténeti adatok segítségével - többek között Bottyánvár pusztulásáról alkotott véleményt.

25 Ezt azonban Hrenkó Pál, ugyancsak térképtörténeti adatokkal, helyreigazította.

26 Hrenkónak különösen a Duna menti Bottyánsáncokkal kapcsolatos, 1976-ban megjelent, elsősorban régi térképekre támaszkodó tanulmánya jelentős a mi szempontunkból.

27 Bendefy néhány megállapítását 1975ben a helytörténész Szeleczky József is megcáfolta.

28 Szeleczky 1970-1990 között, elsősorban Földváron, de Solt környékén is sok helytörténeti, köztük kuruc kori adatot, régi térképeket gyűjtött össze, adatait feldolgozatlan kézirata rögzíti. 1979-ben ismét egy összefoglaló tanulmány jelent meg, Kecskemét, Nagykőrös és Cegléd kuruc koráról, Balanyi Béla tollából, felhasználva és sok új dokumentummal kiegészítve Hornyik János több mint 100 évvel korábbi munkáját.

29 E három város története a kuruc korban szorosan összefügött az általunk tárgyalt környékkel. 1989-ben Krizsán László szerkesztésében több kuruc kori dokumentum került közlésre Földvárral kapcsolatban.

30 Négy munkát kell még megemlíteni. 1975-ben Várkonyi Ágnes népszerű feldolgozásban Bottyán életét mutatta be. Ez a mű az Imsós - Kömlőd körüli harcokkal kapcsolatban Soós Elemér „rekonstrukciós" rajzát is közli imsósi sáncként.

31 Ennek a rajznak azonban semmi alapja sincs, Soós Elemér teljesen téves, a valóságtól igen távoli elképzelését tükrözi, félrevezetve a hely történetével foglalkozókat. Ezt a téves rajzot vette alapul