Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2004. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal tájékoztatója (Budapest, 2004)

MŰHELY - Nováki Gyula: Kuruc kori várak, sáncok Dunaföldvár – Solt – Dunakömlőd térségében

1. Dunaföldvár és Dunakömlőd térségének áttekintő térképe. Rajz: Nováki Gyula, 2003. hányást, töltést, gátat jelent, de jelenthet hosszan elnyúló árkot is a kiásott földdel együtt.

2 A kuruc kori, egykorú forrásokban számtalanszor találkozunk vele, de mindig pusztán említve, leírásukat csak elvétve találjuk. Sokszor átvitt értelemben is használják, ugyanis az „elsáncolás" vagy „sáncolás" valószínűleg nem mindig jelent valóban sáncot, árkot, hanem egyszerűen táborverést, elszállásolást, a szó pedig legfeljebb torlaszt, vagy őrséget jelent. Sok bizonytalanságot tapasztalunk a sáncok helymeghatározásában is. Erre még később többször is visszatérek, de néhány esetet már most említek. A „solti sánc" helymeghatározásául gyakran „földvári"-t is olvashatunk.

3 Földvár várát nevezik „földvári sánc"-nak is. Kömlőd körül a Bottyánvárral kapcsoltban nincs probléma, de a Duna egykori bal partján az „imsósi sánc"-nál, tábornál és átkelőnél gyakran „ordasi", néha kömlődi, vagy ritkán paksi jelzőt találunk. Bizonytalan az „ordasi tábor" pontos helye, mert ma sem tisztázott, valóban Ordas faluban, vagy közvetlen közelében volt-e, vagy ami valószínűbb, az imsósi félszigeten. Az alábbiakban a Dunaföldvár - Solt - Ordas - Imsósi-félsziget - Kömlőd térségében létező egykori kuruc kori várak, erődök, sáncok történetét és a helyszínen még fellelhető maradványukat veszem sorra. E környék kuruc kori történetét már sokan feldolgozták. A legalapvetőbb munkák Thaly Kálmán nevéhez fűződnek, aki 1865-1901 között nem csak hatalmas forrásanyagot tett közzé, de kiértékelő, összefoglaló munkái lényegében teljes képet nyújtanak e korszakról. Thaly 1868-ban közölte a Bottyánvár első, nem egészen valósághű látképét,

4 amit később többen is átvettek. 1866-ban jelent meg Hornyik János monográfiája Kecskemét történetéről, gazdag adattárat találunk benne a mi környékünk kuruc korára is.

5 E két szerző munkái jelentik a későbbi történeti feldolgozások kiindulópontját. Meg kell említeni Hőke Lajos nevét is, aki 1876-ban írta le röviden a Bottyánvárat és a Földvártól északra lévő Bottyánsáncot.

6 Jelentős forrásnak számítanak a Savoyai Jenő herceg hadjáratairól szóló, bécsi kiadású kötetek is az 1870-es, 1880-as években.

7 Földvárral kapcsolatban két helytörténész, Cziráky Gyula 1893-ban,

8 illetve 1910ben

9 és Szelle Zsigmond 1895-ben

10 megjelent munkáját kell kiemelni. Wosinsky Mór