Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2004. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal tájékoztatója (Budapest, 2004)

MŰHELY - Szabó Tekla: Az őraljaboldogfalvi falfestmények feltárása és korabeli másolataik

Szent Erszébet leprásokat ápol. Anca Bratu munkája szerint Erzsébet mellett csak egy nő látható. A Sztehlo-rajzok szerint Erzsébet kíséretéhez két nő tartozik. Az őraljaboldogfalvi templom sok restaurálási kísérleten ment keresztül. A KÖH dokumentumai végigkísérik a templom felújításának történetét. A restaurálást, hosszú levelezés után, 1908 májusában kezdték el, s 1909-ben fejezték be. Három év múlva szóba került a templom belső javítsa is, de az erre kiutalt pénz felhasználását semmi sem bizonyítja. A Möller István építész által, a vajdahunyadi vár felújításával egyszerre végzett munkát a Tervtárban őrzött felmérési és kivitelezési rajzok bizonyítják. A templom Trianon utáni történetét a bukaresti Műemlékvédelmi Hivatal archiválta. Ennek fontos momentuma volt 1957, amikor a templom és a papilak megerősítését tervezték. Radu Udroiu építész szerint a Möller által végzett felújítás történelmi szempontból nem volt helyes. 1974-ben egy újabb teljes felújítást terveztek, ami magába foglalta volna a falfestmények restaurálását is. Sajnos a hivatal megszűnése miatt egyik sem valósult meg.

56 A templom utolsó állapotfelmérése 1998-ban készült, ezt az Istvánfi Gyula által szerkesztett Veszendő emlékeink sorozatban

57 publikálták is. 1997 és 2001 között a falfestmények állapotfelmérése is elkészült Lángi József és Mihály Ferenc restaurátorok segítségével, de az őraljaboldogfalvi falfestményekről szóló rész még nem került nyomda alá az eddig megjelent kötetben.

58 2003 őszén a sérült és nem ide illő tető héjazatot (korábban a hajót és a szentélyt azbesztcement hullámpalával fedték) a református egyház támogatásával sikerült kicserélni. Az őraljaboldogfalvi templomot a közé a tíz pusztuló templom közé sorolták be, melyek megmentésére az egyház fokozottan figyel, így remélhető, hogy ez az európai szinten is kimagasló értékű műemlék fennmarad. JEGYZETEK 1 Popa, Radu: Ínceputurile evului mediu românesc. Tara hategului. Bucureçti, 1988. 255. 1270 és 1280 közötti időszak. A vármegye első írásos említésével 1276-ban találkozunk. A templom datálása: Gerevich Tibor: Magyarország románkori emlékei. Budapest, 1938. 31. 42. 42-44. 101. 1272; Vätäsianu, Virgil: Istoria artei feudale ín Tarile Romane. I. Bucuresti, 1959. 74-77. 1272 után; Drägut, Vasile: Arta goticä in Románia. Bucuresü, 1979. 33. 72. 1280 körül; Popa i. m. 232-234.; Entz Géza: Erdély építészete a 11-13. században. Kolozsvár, 1994. 41-42. 139. 13. század közepe. 2 Popa i. m. 71. 3 Gyulafehérvári Központi Megyei Levéltár 1.1a. 4 Urkundenbuch zur Geschichte der Deutschen in Siebenbürgen.I. Szerk. Zimmermann, Franz - Werner, Carl. Hermannstadt, 1892. 295-296. 5 Sälägean, Tudor: Transilvania în a doua jumätate a secolului al XlII-lea. Afirmarea regimului congregational. Cluj-Napoca, 2003. 250-346. Kán László 1315-ig Erdély vajdája. Fiai csak az 1317-es vesztes dévai csata után lettek a király hűséges alattvalói. A győzelem jutalmául Széchy Miklóst a király kinevezte hátszegi comesnek, illetve várnagynak. Györffy György: Adatok a románok XIII. századi történetéhez és a román állam kezdeteihez. Történelmi Szemle VII. (1964) 539. 547-548. 6 „H[I]S[T]A ECLE[SIA EST D]EDICAT[A] PRO [HONORE] BE(A)TE G[ENITRICIS] AN(N)0 D(OMI)NI