Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2004. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal tájékoztatója (Budapest, 2004)

TANULMÁNY - Józsa Judit: A Stáhly utca 15. szám alatti ház Budapesten

Az épület jelenlegi állapota Feltehetően az ostrom alatt, 1944-ben a Stáhly utca 15. homlokzata több helyen is megsérült, mint azt már láttuk, díszes oromzata teljesen hiányzik. A bolsevizmus megérkezése és az azt követő kritikus állapotok nem tűrhették a „kizsákmányoló nagypolgári és úri" lakásokat, így kitelepítették a benne lakókat. A Stáhly utca 15-ben is minden lakást kettéosztottak, és így a nyolc utcai lakáson kívül még hét udvari lakást nyertek. A ház külső állapota siralmas, s úgy tűnik, hogy pénzhiány miatt remény sincs az esetleges felújításra. A lakások belső állapotát - a sajátomon kívül - sajnos nem vizsgálhattam. Egy régi lakó szerint a vakolatot az épület homlokzatán és az udvari oldalon 1961-ben felújították, és ez meglátszik többek között a lépcsőház falán is. Az udvar sárgás, kissé barnás színe kisejlik a szürke réteg alól a homlokzaton is. Az udvar borítása is felújításra szorulna, az emeleti folyosók padlózatát kis erőfeszítéssel eredeti állapotába lehetne hozni, valamint a nem túl sok, kitört ablakot a lépcsőház védő üvegfalán pótolni lehetne, hiszen az ép részek modellként állnak rendelkezésre. Az udvaron a tűzfalat könnyen be lehetne ismét futtatni repkénnyel. Az oromzat egyenes záródású párkánya felett pedig a hiányzó csatornát mielőbb pótolni kellene a további károsodások elkerülése miatt. Budapest megérdemelné, hogy a szecesszió egyik legkorábbi, VIII. kerületi emléke ismét régi fényében pompázzék. JEGYZETEK 1 Budapest székesfővárosának 1904. és 1905. évben két alpolgármestere volt, 1897-1906-ig Rózsavölgyi Gyula és Matuska Alajos töltötték be ezt a posztot. (Lásd : Budapest Lexikon. Szerk. Berza László. I., Budapest, 1993. 4L). Tehát az R-betűvel kezdődő kézjegy csak Rózsavölgyi Gyula alpolgármestert jelezheti. 2 Az építési engedélyt azonban nagyszámú, meglehetősen rendszertelenül felsorolt feltételekhez szabták. Ezeket az alábbiakban igyekeztünk téma szerint rendezni. (a) Az építkezés megkezdését és tető alá jutását a kerületi elöljáróságon kell bejelenteni. Az építési anyag elhelyezésére és az állványok elhelyezésére szükséges területet a kerületi elöljáróságnál kell kérni. A kivitelezésért felelős építőmestert az építés megkezdése előtt a kerületi előjáróságnál be kell jelenteni, s alá kell írnia a tervek hivatalos példányát. A fennálló és lebontásra kerülő épületekről két példányban alaprajzot kell beadni a kerületi elöljáróságon. A telek határvonalait, valamint a végleges járdamagasságot a fővárosi mérnöki hivatal tűzi ki. A földszinti padlót legalább 0,30 m-nyire kell a végleges járda fölé helyezni. A főbejárat elé az utcai járdára lépcsőfokot fektetni valamint a pincebejárat előtt az utcai járdába nyílást létesíteni nem szabad. (b) A pincehelységeket lakásra használni nem szabad; minthogy a pincébe műhelyeket terveznek, az építésügyi szabályzat 241 §-ban foglaltakat be kell tartani. (c) A lépcsőfokok legalább 1,30 m szélességűek, legalább 0,30 m hosszúak, magasságuk legfeljebb 0.16 m legyen. A lépcsőkorlátok karfáit akként kell készíteni, hogy az azokon való lecsúszkálást megakadályozzák. A loggia a főlépcső alatt zárt legyen, amiről szerkezeti részletrajzot kell bemutatni a munka megkezdése előtt. (d) A zárt erkélyek a szomszéd telek határától mért 5 m-es távolságra helyezhetők, az erre vonathozó részletrajzok és hordképességi számításokat pótlólag jóváhagyás végett be kell mutatni. (e) A padlásra tűzbiztos burkolót kell helyezni; a tető utcai részén hófogót kell alkalmazni. Az épület esőcsatornájának a járda alatt közvetlenül az utcai közcsatornába kell torkolnia; a házi csatornákat a kerületi