Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2004. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal tájékoztatója (Budapest, 2004)

TANULMÁNY - Józsa Judit: A Stáhly utca 15. szám alatti ház Budapesten

18. Budapest, VIII. Üllői út 14. Szecessziós nőalak az Arany Sas-udvar bejáratában. Ney Simon, 1906-1907. Fotó: Csontos Jolán, 2002. Simon címeként a VIII. Nagytemplom utca 21. számot jelöli meg, 1913-ban pedig a IX. Páva utca 39. számot.

32 Ney Simonról a Szépművészeti Múzeum Könyvtárában levő nyomtatott életrajzi s egyéb lexikonokban semmiféle említést sem lehet találni.

33 Déry Attila a Budapest eklektikus építészete című művében Ney Simont kőfaragóként említi.

34 Ráday Mihály csak a Jávor utcában 1905-ben épült Hegedűs Ármin építész villáját illetőleg állítja határozottan, hogy annak szobrásza Ney Simon volt.

35 Ezen a villán „a domborművek és a kapu melletti fiúszobor az építész családtagjait ábrázolja".

36 (19. és 20. ábra) Ney Simon az Üllői úti Arany Sas-udvaron szintén az építtető gróf Károlyi Lajost és családját jelenítette meg. Ráday az Alsóerdősor utcai Steinhardt-udvart díszítő, meglehetősen mozgalmas, táncoló és zenélő maenadokról és múzsákról továbbá számos más alakról (6. ábra) azt jegyzi meg, hogy „Szobrász(uk): valószínűleg Ney Simon."

37 Gerle János, Kovács Atilla és Makovecz Imre szerint az 1905-1907-ben épült Arany Sas-udvarban és az 1905-1906-ban épült Napóleon-udvarban, melyeknek építésze, mint láttuk, Fodor Gyula volt, a műlakatos munkákat „Győri és Gerő" végezte. Az Arany Sas-udvar fémkapujának díszítésén azonban inkább mértani, dinamikus formákat találunk, a növényi alakzatok csupán egészen kis jelentőségűek, és a növények legfeljebb erősen elvont alakban jelennek meg.

38 Ez teljesen ellentétben áll a Stáhly utca 15. kapuját és lépcsőházát ékesítő rácsok burjánzó és felismerhetőséghez közelebb álló művészi ihletettségű növényzetével. Rá kell mutatni arra is, hogy a Fodor Gyula tervezte épüle-