Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2004. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal tájékoztatója (Budapest, 2004)
MŰHELY - Tolnai Gergely: A komáromi erődrendszer műemléki szemmel
feljebb csak karbantartják. így továbbra is gondot jelent, mit lehet kezdeni majd a több száz - több ezer főt befogadó kaszárnyákkal. Ahhoz pedig, hogy az erődrendszer részeinek egyes típusait végig lehessen tanulmányozni, látogathatóvá kellene tenni a Nádor-vonal első öt elemének valamelyikét, az V. és VI. erőd közötti védművet, a teljesen egyedi formájú VI. és VII. erődöt, a Vág vonal egyik állását, az Öreg és az Újvárat, valamint az egyik belső raktárépületet is. 50 S a látogathatóvá tétel mellett mindezen épületeknek is jó lenne valamilyen funkciót keresni. Grafel Lajos több tanulmányában sürgette már egy „történelmi-oktató sétány" létrehozását, múzeumok, különféle kulturális intézmények idetelepítését. Ezen intézmények létrehozására nagy szükség van, hiszen az erődrendszer építészeti érdekességei - bár roppant fontosak - nem kötik le annyira a látogatókat. Ráadásul az eredeti berendezési tárgyakból alig valami maradt meg. Míg a Maginot-vonal esetében például már az is vonzereje a múzeumoknak, hogy eredeti fegyverekkel és berendezési tárgyakkal felszerelt szobákat-termeket lehet megnézni, addig Komáromban ez a tárgyak hiánya miatt megvalósíthatatlan. Itt újra kellene gyártani az ágyakat, a polcokat, szekrényeket, stb. ami a gazdasági lehetőségeket figyelembe véve egyhamar nem megvalósítható. így az újragyártott elemekből legfeljebb erődönként egy-két szobát lehet berendezni, a többi helyiségbe valamilyen más programot célszerű szervezni. Felmerülhet a lehetőség a kaszárnyák alacsonyabb komfortfokozatú szálláshelyekké történő átalakításának, annyi férőhelyre azonban, mint amennyi épület rendelkezésre áll, egyáltalán nincsen szükség. így e célra gazdaságosan csak a terek egy kisebb részét lehetne kihasználni. 51 A hatalmas belső raktárépületek is kiadhatók - akár múzeumi célokra vagy magánvállalatoknak. Bár ezek a terek nagysága alapján még tömegrendezvények tartására is alkalmasak lehetnek - akár színházi előadások, katonai játékok, hangversenyek, ünnepségek stb. részére. Látszik tehát, hogy itt, Komáromban inkább a bőség zavarával és a helységek különleges kialakításával, s nem - mint az általánosan jellemző - a helyszűkével van gond. Épp ezért elképzelhetőnek tartanám, hogy néhány védett erődelemet megfelelő célra magánvállalkozásnak is ki lehessen adni. Természetesen nem eladni, hanem megfelelő garanciák mellett bérbeadni, úgy hogy megfelelő feltételek mellett a turisták is megtekinthessék. 52 Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a két ország területén fekvő komáromi erődrendszer főbb elemei jelenleg viszonylag jó állapotban vannak. Jelenlegi hasznosításuk jórészt megoldott, több elem helyreállítása illetve felújítása megkezdődött. Komáromnak a világörökség elemei közé sorolása után talán több pénz jut a helyreállításra, s belátható időn belül újra a régi formájában állhat majd ez a 19. század közepének - második felének stílusát felidéző erődítményrendszer. Már csak későbbi fenn- és jó karban tartása lehet probléma, de remélhetőleg a két ország kulturális intézményeinek szoros együttműködésével, a magántőke bevonásával létrejöhet az a határokon átnyúló kulturális-turisztikai központ, mely lehetővé teszi és biztosítja, hogy bárki tanulmányozhassa ezt az egyedülálló épületegyüttest.
